Uzon monográfiája — Kisgyörgy Zoltán

2009. január 22., csütörtök, Kultúra

Ha nem is meríti ki a monográfia műfajának minden követelményét, Ambrus Anna helybeli román—magyar szakos tanár a fent jelzett címmel a magyarországi Gyulán megjelentetett, 140 oldalas munkája mindenképpen törekszik erre, legalábbis jelzi azt, hogy a nagy és régi sepsiszéki községközpont múltjáról, közelmúltjáról s jelenéről is sokat lehetne (kellene) még nyomtatott betű által megmenteni. ,,

Nem múltsirató, panaszkodó írást akarok az olvasó kezébe adni, hanem egy olyan könyvet, melynek rendeltetése útmutatás az elkövetkező generációk számára" — írja a szerző a kiadvány hátlapján. Ebben a könyvben számos ma is élő uzoni szereplővel-visszaemlékezővel találkozunk, s ez a lényeg, hogy a falusfelek olvassák, miképpen szövi-ványolja az író könyvvé az élő emlékezést. Ezért van sikere, ezért fogyott már el a kinyomtatott háromszáz példány hasonfele. Ambrus (Imreh) Anna taktikai ráérzéssel oldja meg a könyv szerkesztését-írását: a település múltjának hiteles történelmét olyan szakemberek tollára bízza, mint Binder Pál és Cserey Zoltán, az építészeti emlékek fejezetet Kónya Ádámtól veszi át. A református egyház históriáját a volt lelkész, Szabó József és a mai lelkipásztor, Ungvári Barna András jegyzi, az oktatás múltjáról Széplaki Károly, jelenéről Szabó Margit igazgató ír. Nem hiányzik a pontos adatokat közlő Ugron Ernő karnagy és Uzon nagy szülöttének, néhai Beke Györgynek egy-egy írása sem. A többi fejezet (demográfia, zsidókérdés, cigányság, általános közművelődési áttekintés, a jelen közművelődése, hagyományok, helyi népszokások, élő népművészet, sportélet, határjárás stb.) a szerző saját gyűjtéséből született. Érdekesnek és értékesnek találtuk a kollektivizálás helyi eseményeit bemutató pontos „utótudósítást" és a helybeli szabadegyetem működéséről szóló fejezetet. E felette hasznos fórum, a szabadegyetem több mint évtizedes működése a szerzőnek, miként szintén pedagógus férjének, a testnevelő tanár és ornitológus Ambrus Lászlónak köszönhető. Nemcsak a helynevek gyűjteményéhez, hanem az egész könyvhöz néhány térkép kívánkozott volna. Ezt egy esetleges második kiadásban — akárcsak más, felmerülő hiányokat, valamint egy könyvészeti lajstromot — pótolni lehetne. A közölt fehér-fekete fotók zöme dokumentum értékű. A kötetet a gyulai Lieder-program segítségével a csorvási Pro Urbe Egyesület adta ki, felelős kiadója Kasuba István. Az Ambrus család anyagi alapjaiból készült könyvet a budapesti F+F Felvonó Kft., az említett egyesület, Márkó László uzoni tanár és a budapesti Fingerhut család támogatta. Szerkesztette Hunyadvári András.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1333
szavazógép
2009-01-22: Kultúra - x:

Acta Siculica, 2008 (Múlt és jelen székelyföldi szórásban) — Kisgyörgy Zoltán

Hétszáz oldalon a lehető legizgalmasabb és főleg a Székelyföld megismerését szolgáló siculicákat kínál a tudományos világ iránt érdeklődők számára a Székely Nemzeti Múzeum kiadványsorozatának legújabb, minőségi papírra nyomott évkönyve, címlapján a Kós Károly tervezte múzeumi pecsét-címerrel.
2009-01-22: Kultúra - x:

Sorstalanság

Wass Albert szobra Zalaegerszegen
Sorstalanság, Kertész Imre — valljuk be őszintén, egy olyan cím és név, melyről az erdélyi átlagember eddig igen keveset hallott. Aztán berobbant a köztudatba, hogy e könyv írója az irodalmi Nobel-díj kitüntetettje lett. Büszkék vagyunk rá, mert állítólag magyar származását nem tagadta meg az üldöztetés idején sem, és mint egykor nagy elődjei, újra tudatosította a világban a magyar irodalom nemzetközi színvonalát.