Nagy hangulatú kiállítással zárult a fogyatékkal élő fiatalok idei képzőművészeti tábora. Az égig érő fa meséjére épülő, azt feldolgozó munkákat egyheti együttlét után Sepsiszentgyörgyön a dohánygyárban mutatták be a közönségnek, és a látványt egy performance-szal is megfejelték.
A sepsiszentgyörgyi Írisz Ház az idén ötödik alkalommal szervezte meg az Outsider Art Camp elnevezésű tábort Sepsikőröspatakon, és a siker magáért beszél: ahogy a kiállítást megnyitó Szebeni Zsuzsa, a Liszt Intézet vezetője elmondta, egyre többen vesznek részt rajta, és egyre jobb hangulatban. A családias légkört később egy megható jelenet igazolta: a mikrofonnál egyedül éneklő társuk mellé adott pillanatban spontánul csatlakoztak a többiek, és együtt fejezték be a dalt. A tárlatnyitón egyébként vers és mese is elhangzott, természetesen mind a fával és az erdővel kapcsolatosak.
A fő témával, az égig érő fával azt akarták továbbadni a tábor résztvevőinek, hogy merjenek ők is elindulni, ahogy a mese főhőse tette, akit kezdetben csak egy kismalac biztat, ám útja során sokan segítenek neki, illetve ő is másoknak. A mélyre gyökerező és nagyra növő fa történetével az együttműködés, a közös alkotás örömét és hasznát is megtanulhatták a tábor résztvevői, akik – szobrászok, üvegművesek, keramikusok segítségével – együtt képzelték és készítették el a kiállítás fő művét, saját égig érő fájukat.
A főszervező Makkai Péter elmondta: ez a tábor is egy ötletből (szüleitől) indult, és mivel „hittel, reménységgel és nagy odaadással” gondozták, támogatókat is találtak az ügynek, kicsírázott, növekedett, lombokat hajtott és terebélyesedik. Most már csak azt kívánja, hogy minél többen biztonságos otthonra találjanak benne, mert sok olyan fiatal van, aki intézetben él (ebben a táborban a helybelieken kívül csíkszeredaiak, marosvásárhelyiek, mikháziak és marosvécsiek vettek részt), és csak ebben a táborban érezhette, milyen az otthon.