A szenátus után a parlament képviselőháza is megszavazta tegnap a különnyugdíjak korlátozásáról rendelkező törvénytervezet újabb változatát. A törvény szövegét azért kellett módosítani, mert első, júniusban elfogadott változata elbukta az alkotmányossági kontrollt.
A nem járulékalapú, „speciális nyugdíjak” korlátozásáról rendelkező törvénytervezet esetében az alkotmánybíróság azoknak az előírásoknak a módosítását kérte, amelyek a bírák, ügyészek és alkotmánybírák különnyugdíját korlátoznák. A taláros testület egyebek mellett a nyugdíjkorhatár fokozatos növeléséről szóló rendelkezés pontatlanságát kifogásolta. Másfelől az alkotmánybíróság elismerte ugyan, hogy a nyugdíj is megadóztatható, de szerinte az adó nem lehet „büntető” jellegű, és egységesnek kell lennie valamennyi szolgálati nyugdíj esetében.
A képviselőházban tegnap szavazattöbbséggel elfogadott új szövegváltozat szerint a – tisztségüket legalább 25 éve betöltő – bírák és ügyészek továbbra is korkedvezménnyel mehetnek nyugdíjba, a nyugdíjkorhatár pedig fokozatosan, évente 4 hónappal fog emelkedni a jelenlegi 47 év és 4 hónapról egészen addig, amíg 2062-ben eléri a törvény által számukra megszabott 60 évet.
A tegnapi ülésen a kormánykoalíció képviselői rámutattak: a módosított törvényszövegben is benn maradt az a rendelkezés, amely szerint egyetlen nyugdíj sem lehet nagyobb, mint az adott munkakörben kapott fizetés. A nem járulékalapú nyugdíjaknak az országos nettó átlagbért meghaladó részére 15, míg az országos bruttó átlagbért is meghaladó részére 20 százalékos adót vetnek ki. Mint tudott, a járulékalapú nyugdíjak 2000 lejt meghaladó részét is 10 százalékos jövedelemadó terheli.
Az ellenzéki képviselők szerint a kormánytöbbség nem megszüntette, hanem megmentette a kiváltságosok luxusnyugdíjait, amelyek immár évi 13 milliárd lejbe kerülnek az adófizetőknek. A kormánypártok képmutatással és demagógiával vádolták az ellenzéket, amely szerintük tisztában van azzal, hogy a különnyugdíjak radikális felszámolása nem állná ki az alkotmányossági próbát.
A nyugalmazott pilóták, törvényhozók, pénzügyőrök, katonák, rendőrök, hírszerzők, bírák és ügyészek részesülnek olyan – nem járulékalapú, hanem az állami költségvetésből finanszírozott – kiemelt járandóságban, amely többnyire lényegesen magasabb az átlagnyugdíjnál. Bukarest a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget a nyugdíjrendszer reformjára, ennek teljesítése nélkül nem hívhatja le a számára elkülönített uniós pénzforrásokat.
