A Milyen lesz Sepsiszentgyörgy? sorozat részeként Fekete Márta elképzeléseit január 8-i számában közölte a Háromszék napilap. Az egyik álom vagy aberráció a leendő városképről kilenc családot érint, egyikük tagjaként válaszolnék. Arról a sétálóutcáról van szó, ami a Gyulai-házat összekötné a Gyárfás-házzal — gondolom, ez a levegőben csüngne, mint Szemiramisz függőkertjei, és csodájára járna a világ.
Igaz, hatalmas költségekbe verné a polgármesteri hivatalt és a város fogyatkozó, öregedő lakosságát, de egyesek szerint megérné... Saját véleményem a sétálóutcákról és kávézókról a következő: álmodjunk, tervezzünk, és hozzunk létre új munkahelyeket a megszűnők helyett, új infrastruktúrát a városba, és segítsük a magyarság gyarapodását. Azután majd sétálhatunk az Erzsébet park sétányain, kávézhatunk a gesztenyefák alatt a természet lágy ölén, tovább sétálhatunk — ha ez nem elég — a Korzón, az Olt mentén Kilyénig, Sugásfürdőn a Görgő tetejéig. Egyúttal tudatni szeretném, hogy a Gyárfás család tagjai, e városba 1609-ben Csernátonból betelepedett Gyárfás István mai leszármazottjai nem hajlandók e sétálóutcás aberrációhoz társul szegődni: az ötletet olcsó viccnek, a helytörténetet és valóságot semmibe vevő szópazarlásnak tekintik. Azt gondoltam, azok az idők elmúltak, amikor az aktivisták jöttek, foglaltak, elvettek, bontottak, de úgy tűnik, maradtak még erről ábrándozók. De hiába. Az átkost a Gyárfás család — és sokan mások a városban — megszenvedték, és mindent megtesznek, amit törvényes keretek között lehet azért, hogy tulajdonukat — másokhoz hasonlóan — fel ne adják. Ajánlom tehát a felébredést, már csak azért is, mert a magántulajdont az alkotmány védi. Ezzel pedig játszani nem ajánlatos.
Gyárfás Jenő Ádám menedzser, faipari mérnök
