Kós Károly mosolyog

2023. október 26., csütörtök, Máról holnapra
Nagy D. István

A sokak által tagadott, támadott Székelyföld számára igenis van feltámadás, van új élet, ha szándék és tenni akarás találkozik – ezek a gondolatok ötlenek az ember eszébe, amint belép a négyéves kényszerszünet után mától kapuit ismét kitáró, minden szegletében az újjászületést sugárzó sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum területére.

Kalandos, megtorpanásokkal, bizonytalansággal bőven tarkított út vezetett oda, hogy Kós Károly a székely nemzetnek szánt „székely kultúrháza” 111 évvel az életre hívását követően, összetéveszthetetlen stílusjegyeit, a mester elképzeléseit hűen megőrizve, ám mégis pompás új köntösben üdvözölheti mind­azokat, akik érdemesnek tartják, hogy felkeressék. A dendrológiai parkká varázsolt korábban egyszerű kert, a felfrissült, átlényegült egykori múzeumőri lakások, a hosszú idő után méltó külsőt kapó tározók, műhelyek és nem utolsósorban a valósággal megfiatalodott, hívogató, egyedi élményeket ígérő főépület mind azt üzeni: a várakozás, az erőfeszítések nem voltak hiábavalók. Megérte belevágni a kalandba, hogy Kós Károly talán legismertebb műve, a huszadik századelő magyar építészetének egyik ékköve, a legnagyobb anyaországon kívüli magyar közgyűjtemény otthona, a székely nemzet elvitathatatlan öröksége, jelképe megmaradjon. Úgy, hogy közben az idők szavára is hallgattak, múltat, jelent és jövőt észszerűen ötvözve a változást, az új igényeket, elvárásokat felkarolva vágtak bele és vitték véghez a nem mindennapi feladatot.

Nem kétséges, új időszámítás kezdődik ma a múzeum életében, és külön öröm, hogy az újjávarázsolt épületek árnyékában friss szemlélet is szárba szökkent. A négyéves erőfeszítés talán legfontosabb hozadéka, hogy bebizonyosodott: megvan az akarat és bátorság, hogy élővé, a minőségi idő eltöltésére alkalmassá, igazi közösségi térré és nem utolsósorban fiatalossá, vagánnyá változtassák a múzeumot. És ehhez nem kell feltalálni a spanyolviaszt, nem kell rendkívüli tetteket véghezvinni, számtalan jó példa létezik, csak utánuk kell nyúlnunk, magunkévá tenni, esetenként „székelyesre igazítva” alkalmaznunk azokat. Úgy tűnik, hosszú várakozás után ez itt is megtörténik, megérett az idő a változásra, ami távolról sem jelenti a teremtő atyák – élükön Kós Károllyal – hagyatékának elherdálását.

Fényesen csillogó ékszer került vissza a háromszéki és a székelyföldi közösséghez, mely akárcsak az elmúlt egy évszázadban, még sokáig hirdetheti e vidék különlegességét, kivételességét és bizonyos tekintetben egyediségét. És erre csak büszkék lehetünk, és remélhetjük, hogy Kós Károly mostanság is sűrűn letekint az egykori Tündérkertre, és mosollyal az arcán nyugtázza, hogy a székelyeknek szánt nemzeti múzeum viszontagságosan, de végül kiteljesedett, és nem csak külsejével, de falai között friss lendülettel, álmokkal, tervekkel, de legfőképp erős akarattal vág neki az eljövendő évtizedeknek.

 

Borítókép: Az újranyitott Székely Nemzeti Múzeum. Fotó: Nagy D. István

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1238
szavazógép
2023-10-26: Közélet - Demeter Virág Katalin:

Napenergia is segíti a szennyvíztisztítást

Fotovoltaikus rendszert telepít a regionális vízszolgáltató Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely szennyvíztisztító állomásához, a környezetbarát beruházás a víztisztítással járó energiaszükséglet biztosításához járul hozzá.
2023-10-26: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Mikor ér Brassóig egy autópálya?

Ebben az évtizedben aligha állhatunk autópályára Brassóban. Elvileg ugyan lehetséges lenne, hogy a történelem során először már 2030 előtt elérje az ország közepét az első autópálya, de az eddigi építkezési tempóból ítélve kevés a remény erre.