Rég nem látott sötét fellegek gyülekeznek mind az önkormányzatok, mind az üzleti szféra körül: a kormány sürgősségi rendeletei, a megszorító intézkedések ellehetetlenítenek mindenféle tevékenységet. November elsejétől még egyet szorítanak a nadrágszíjon, és olyannyira behatárolják az önkormányzatok tevékenységét, hogy azt még takaréklángon való működésnek sem lehet nevezni. Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere szerint hasonlóra nem volt példa, még nem tudja, hogyan tudják átvészelni az elkövetkező időszakot. A kormány új megszorításainak értelmében ugyanis szinte minden kifizetést le kell állítaniuk.
– Megjelent a Hivatalos Közlönyben az új megszorításokat tartalmazó törvény és mellette egy sürgősségi kormányrendelet is. Miként érinti ez a városházát?
Bokor Tibor: – A Hivatalos Közlönyben október 27-én jelent meg az államfő által aláírt jogszabály, ez október 30-tól érvénybe is lépett, és van egy sürgősségi kormányrendelet, amelyet pénteken fogadtak el. Mindkettőt átolvasva, a populizmuson kívül semmit nem találtam, ezek a beruházások, az önkormányzatok és a vállalkozások ellen irányulnak. Emelik az adókat, növelik a terheket, elsősorban a vállalkozókét. Kis- és középvállalkozásokról van szó, amelyek általában helyi és nem külföldi nagy cégek. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan az állam nem fizeti ki a tartozásait a cégek felé. Növeli a terheket, de még a kötelességének sem tesz eleget. A kormány azt akarta, hogy spóroljuk az energiát, közben megemeli a fotovoltaikus elemek és a hőszivattyúk áfáját. Nem törölni kellett volna? Megemelik a minimálbért úgy, hogy az önkormányzatoknak nincs rá fedezetük. Nézzük konkrétan a szociális gondozók bérezését, amelyet az önkormányzat folyósít úgy, hogy elvileg kilencven százalékát kellene adnia az államnak, a maradék tízet pedig nekünk. Erre pénzt a kormánytól nem kaptunk, és még azon találtuk magunkat, hogy a minimálbér 300 lejjel megemelkedett, ami nekünk havonta nem várt pluszkiadással jár. Jelenleg Kézdivásárhelyen 190 ilyen személy van, ez pluszkiadásként az önkormányzatnak 57 ezer lejt jelent. Mi az év elején egy bizonyos összeggel számoltunk, s mi fog történni, ha decemberben elfogy az erre szánt keretünk? Egyáltalán nem fogunk tudni fizetést adni ezeknek az embereknek, akik ténylegesen rászorulnak erre a pénzre! Szinte biztos vagyok benne, hogy az állam nem fogja teljesíteni a vállalásait. Kik lesznek a hibások? Az önkormányzatok.
– A sürgősségi rendelet viszont sok más egyebet is korlátoz…
– Gyakorlatilag letiltják a folyó javításokat november elsejétől az év végéig. Aki ezt kitalálta, az életében gyakorlati tevékenységet nem végzett, csak egy irodában üldögélt. Hogy példával érzékeltessem: ha beszakad egy csatornafedél, nem szabad megjavítani. Ilyen döntéseket csak egy nagyon kezdő vagy hozzá nem értő személy tud hozni. A rendelet megtiltja, hogy szakvéleményezéseket végeztessünk, tanácsadó cégekkel dolgozzunk. Ezekkel általában a téli hónapokban foglalkoznak, hogy a munkának megfelelő időjárásra elkészülhessenek a dokumentációk, el lehessen végezni a közbeszerzést. Nem fékezni kellene a folyamatot, hiszen ezért van, hogy az uniós pénzeket nem lehet elkölteni. Ez a döntés ellehetetleníti az összes tervezett munkánkat. Jövőben kezdődik a következő uniós költségvetési ciklus, amire nem tudunk felkészülni. Megtiltják a rendezvények szervezését, amelyekből egyébként sem sokat tartottunk. Papírforma szerint még a város Mikulása sem fog járni, ha nem kapunk támogatót. De melyik céghez menjek, hogy szponzort kérjek, amikor eleve nehéz helyzetben vannak? Annak is örvendeni fogok, ha a cégek megmaradnak és nem zárják be a kaput.
Az inkubátorház is uniós pénzből készül, de azt sem folyósítják
– Ha jól tudom, a kormányzati ügynökségek nem fizetnek a kivitelező cégeknek, jóllehet sok esetben európai uniós pénzről van szó…
– A fejlesztési ügynökségek nem fizetik ki a számlákat, erre a sürgősségi rendelet még rátesz egy lapáttal, hogy ne is fizessenek. Szerintem nincs honnan kifizetni. Nekünk is vannak ilyen beruházásaink, de konkrétan tudom, hogy az országban az utolsó számla, amelyet a múlt héten kifizettek, június 24-i keltezésű volt. Kézdivásárhelyen sem jobb a helyzet. A fedett uszodát építő vállalkozások már többször elmentek – most visszajöttek: dolgoznak, míg van a vállalkozónak pénze. Ha elfogy, leállnak, és tényleg nem az ők hibájuk. A bölcsődénél már a múlt héten nem dolgoztak. Csak egyedül annak a cégnek – a tulajdonostól tudom – az országban végzett munkálatokért 170 millió lejjel adósa a kormány! A bölcsőde építése úgy áll, hogy ha tisztességesen finanszírozták volna, augusztus végén kész lett volna. Még háromheti munkára lenne szükség. Az uniós projektek egy részét befejeztük, de még ott a Székely Katonanevelde felújítása, a járóbeteg-rendelő bővítése, a Dac-tó átalakítása, az Apor Péter Szaklíceum felújítása és az Anghel Saligny-programban a gázvezetés. Jelenleg a beruházóknak a kormány csak Kézdivásárhely esetében több mint tízmillió lejjel tartozik, még az uniós pénzeket sem fizetik ki, lehet, nincs pénzük, hogy az önrésszel hozzájáruljanak. Mi hitelt vettünk fel, hogy a saját önrészt folyósítsuk, ezért dolgoznak még a cégek, illetve a saját forrásaikból. A vállalkozók is attól tartanak, hogy ha az embereket el kell küldeniük, elhelyezkednek máshol, és a helyzet javulása után már nem lesz, aki dolgozzon. A sürgősségi rendelet megtiltja, hogy áremelési korrekciókat végezzünk. Ez oda vezetett, hogy nem jelentkeznek cégek a közbeszerzéseken. Konkrét példa: a kaszárnya bútorzatára már kétszer hirdettünk meg közbeszerzést, senki nem jelentkezett. Egy cég sem fog otthonról pénzt hozni, hogy be tudjunk fejezni egy beruházást. Minden megdrágult, de ennek oka van. Nem az önkormányzatok a felelősek azért, hogy amikor a legnagyobb baj volt, akkor liberalizálta a kormány az energia árát, nem mi járultunk hozzá az inflációhoz, mi is elszenvedői vagyunk ennek. A jövedelmünk nem nőtt, viszont a kiadásaink annál inkább.
– Nem cinizmus az, hogy a cégek szenvednek, viszont a kormány tartja a markát?
– Persze hogy az, elvárás van, de egyéb nincs. Június óta nem törlesztenek, de az adóbefizetésre számot tartanak, akár büntetőkamatostul.
Bokor Tibor: nem tudom, hogyan vészeljük át az elkövetkező időszakot
– Milyen periódusnak néznek elébe?
– Erre talán Marcel Ciolacu miniszterelnök úr tudna válaszolni. Ilyen döntésekkel nem jó világ jön. Jövőben a kormány által kötelezett inflációs kiigazítással a jelenlegi állás szerint 13,8 százalékkal kell a helyi adókat megemelnünk.
– Idén nem volt költségvetés-kiegészítés sem.
– Eddig megszokott volt, hogy augusztus végén vagy szeptember elején ez megtörtént, idén elmaradt. Erre nem volt példa. Gyakorlatilag arra kényszerítenek bennünket, hogy hitelt vegyünk fel a kincstártól, azt adják könnyített módszerrel, csakhogy azt is vissza kell fizetni.
– Megvalósul valami az Anghel Saligny-pályázatokból?
– A gázvezetés zajlik, a többi projektünk sorsa erősen kérdéses. A kormány nem vette figyelembe, hogy az utcák felújítására letett pályázatunk esetében zömében kockaköves utcákról van szó, mindössze kettő aszfaltozott. Megállapítottak egy maximális értéket, amelybe egy kilométer út kerülhet… Ez az érték kövezett út esetében lényegesen, háromszor magasabb. Várjuk a rábólintást, addig semminek nem merünk nekikezdeni, mert nem fogják kifizetni, és nekünk sincs arra pénzünk.
– Jövőben választások lesznek. Mindezek az intézkedések nem a populista pártok erősödéséhez vezetnek?
– A kormány jelenleg tönkreteszi az országot. Mindezek a döntések nem csak az RMDSZ-es polgármesterek által vezetett városokat érintik, hanem a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt által irányított településeket is, csak azok politikai nyomásra hallgatnak. Ez a helyzet a szélsőséges AUR-nak kedvez. Megy a populizmus a tévében, és közben minden megy tönkre. A nacionalisták nem csak itt, egész Európában is erősödnek. Az európai parlamenti választás vízválasztó lesz, nagy valószínűséggel az egész EU felépítése átalakul.
