Akkor már a Püski Kiadónál jelent meg néhány korai műve, s a nálunk is terjesztett kiadások azután is folytatódtak, de még évekre volt szükség ahhoz, hogy az egyik hazai kiadó, a csíkszeredai Pro Print megkezdhesse Ignácz Rózsa változatos életművének máig folytatódó megjelentetését. Most már az a különös, hogy a hazai irodalomtörténészek, irodalmi folyóiratok miért nem figyeltek fel erre, alig készültek elemző tanulmányok ma is időszerű társadalmi regényeiről (Anyanyelve magyar, Született Moldovában, Urak, úrfiak, A vádlott), noha itt lehetett volna az alkalom arra is, hogy valamiképpen elhelyezzék az erdélyi prózairodalomban Ignácz Rózsát, akinek a kisebbségi magyarság sorsát boncolgató, emlegetett társadalmi regényei, a Vallani és vállalni vita után, a harmincas években feltűnő erdélyi realista prózaírók mellett jelölik ki a helyét, az induló Bözödi György, Asztalos István, Kacsó Sándor, Wass Albert, Kovács György művei közelében.

Az írónő százéves születésnapja alkalmat teremt irodalomtörténeti elemzésekre is, hisz nem csak monográfia vagy életrajz nem született róla, de még műveinek megbízható bibliográfiája sincsen, a lexikonok műlistái meglehetősen ellentmondásosak és megbízhatatlanok, születésének századik évfordulóján azt sem tudjuk pontosan, hogy hány könyve jelent meg (?), nem is beszélve az újrakiadások egymásnak ellentmondó adatairól.

Az elmúlt években a Született Moldovában két részlete mellett rovatunkban a Keleti magyarok nyomában című könyvének önéletrajzi fejezeteit közöltük (Kovászna, a borvízkutak hazája, Apa, Anya, Rokonok, Ahol gyerek voltam), illetve a Bukaresti tetők alatt s Karácsony Bukovinában című riportjait. Most, az emlékévben, a Benedek Elek emlékének ajánlott, Cimbora című írásával tisztelgünk előtte...