A miniszterelnöknek igaza van. Valóban nagyon csekély az alig 500 eurós romániai átlagnyugdíj, és ha figyelembe vesszük a speciális nyugdíjasok kiváltságos tömegét, kiderül, hogy legalább annyian vannak, kiknek időskori járandósága ezt az igen alacsony átlagot sem éri el. 

Torz és agyonmódosított a hazai nyugdíjtörvény, az elmúlt három évtizedben az éppen aktuális politikai akarat juttatta oda, hogy sem a méltányosság, sem a hozzájárulás elve nem érvényesül. Tulajdonképpen szerencse kérdése, hogy mikor valaki eléri a korhatárt, milyen besorolásba esik, mekkora összegre jogosult. Hatalmas különbségek alakultak ki emiatt, volt, aki jobbacskán, mások egészen rosszul jártak, azonos munkaévekért, hasonló fizetésért jóval kevesebb nyugdíj jutott nekik, mint pár évvel korábban vagy később nyugdíjazott társaiknak.

Tény az is, hogy Romániában továbbra is az európai átlag alatti a várható élettartam, és a jelenlegi állás szerint a nyugdíjasok az életük során befizetett hozzájárulás alig felét kapják meg. Ráfér tehát a román nyugdíjrendszerre a reform, és a juttatások emelésére is szükség van, de továbbra is kérdés, rendet tesz-e a rendszerben a készülő jogszabály?

Vannak jó és rossz oldalai – vélik a szakértők –, valamelyest javít a méltányosságon, de a fenntarthatóság megkérdőjelezhető. Főként, hogy alig pár év múlva tömegesen vonulnak nyugdíjba a Ceaușescu-féle abortusztilalmat követően világra jöttek, ami még a legderűlátóbbak szerint is a rendszer összeomlásához vezethet. Erre ez a reform nem kínál orvosságot, de még a mostani növelésre sem nyújt fedezetet. A jogszabály születésénél bábáskodó munkaügyi miniszter szerint jobb adóbehajtással, az adócsalás felszámolásával tesznek szert több pénzre. Ezt az ígéretet hallottuk már, az eredmény azonban mindeddig elmaradt.

Az új törvényről keveset tudunk, a parlamenten néhány nap alatt kívánják átgyúrni különösebb vita és módosítások nélkül. Megtapasztalhattuk már a hasonló eljárásokon átesett jogszabályoknál, hogy utólagos javítások egész sorára volt szükség, korrigálni kellett az alkalmazáskor előbukkanó hibákat. Jövő szeptemberben derül majd ki, mit is jelent az újraszámolás, és az is, esetenként mennyi is az átlag 40 százalékos emelés. Csökkenni senki nyugdíja nem fog, ígérik, az eddigi igazságtalanságokat az idő küszöböli majd ki. Milyen távon és mennyire? – ez egyelőre költői kérdés.

A januári 13,8 százalékos emelés azonban jól tükrözi a jelenlegi rendszer méltánytalan és igazságtalan voltát. Az átlag nyugdíjak alig 200 lejjel emelkednek (az átlagnál kisebbek még ennyivel sem), a kiváltságos speciális nyugdíjasok ezer lejekkel többet kapnak majd, sokuknál már ez a plusz is több lesz, mint amennyi másoknak a megemelt teljes járandósága. Változtat ezen bár a jövőben az új nyugdíjtörvény? Húsz-harminc éves távlatban talán, ha addig a politikusok újabb nemzedékei ki nem találnak újabb kiváltságokat.

Borítókép: Albert Levente