A magyar kormány álláspontja az, hogy gondolkodási időszakra és egy stratégiai vitára van szükség az Európai Unió Ukrajna-politikájáról, aminek be kell épülnie az Európai Tanács döntéseibe – jelentette ki Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere tegnap Brüsszelben.
Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozására érkezve Bóka János hangsúlyozta: „E stratégiai vita előtt nem vagyunk abban a helyzetben, hogy Ukrajna csatlakozási folyamatának további lépéseiről vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról döntéseket hozzunk”. Mint mondta, a stratégiai vita keretében azt szeretné látni, hogy az Európai Unió támogatási politikája Ukrajnában hogyan hasznosult: mennyi forrást biztosítottak, ezeket mire fordították, mik a felhasználás tapasztalatai, a nehézségeket hogyan küzdötték le.
Felhívta a figyelmet: arról is tanácskozni kell, hogy mennyire fenntartható az a stratégia, amely arra épült, hogy Ukrajna katonai győzelmet arat, Moszkva katonai vereséget szenved, és ez politikai változásokat indít el Oroszországban. Amennyiben ez nem tartható fenn – tette hozzá –, meg kell tudni, hogy az EU-nak van-e egy másik stratégiája, amely sikerre vezethet, és egy működő biztonsági rendszert hozhat létre Európában.
A miniszter szerint az Európai Bizottság országjelentése is megállapítja, hogy Ukrajna nem teljesítette valamennyi csatlakozási feltételt. „Ezek a feltételek ráadásul a tagjelölti státusz megadásához kapcsolódó utólagos feltételek voltak, nem pedig a csatlakozási tárgyalások megkezdésének a feltételei” – mutatott rá. Véleménye szerint az uniós tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács következtetéseihez kell ragaszkodni, amelyekben leszögezték, hogy a bővítési folyamat akkor haladhat előre, ha ezek a feltételek maradéktalanul teljesültek.
Bóka János üdvözölte, hogy az Európai Bizottság tagjelölti státuszt javasolt Grúziának, hozzátéve, hogy a grúz kormány sokat tett a tagjelölti státuszhoz szükséges feltételek teljesítéséért. A miniszter szerint két bővítési folyamat létezik: egy régi, amely a Nyugat-Balkánon zajlik, és egy új a keleti fronton. „Mi 20 évvel ezelőtt ígéretet tettünk a nyugat-balkáni országoknak az európai csatlakozásra. Úgy gondoljuk, hogy ezt a bővítési folyamatot fel kell gyorsítani. Ami a keleti fronton történő bővítést illeti, azt alaposan át kell gondolni” – jelentette ki.
