Hogy mennyire foglalkoztatja az embereket a háború, a világjárvány hatása lelki és mentális egészségünkre, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Antalka Ágota telt ház előtt tartotta meg előadását kedd este a sepsiszentgyörgyi Fidelitas Hotel konferenciatermében. „Mindenki a békéről beszél, de senki sem nevel békére. Ebben a világban az ember versenyre nevel, és a verseny minden háború kezdete” – idézte felvezetőjében Maria Montessorit. A téma kapcsán jelezte, a Magyar Tudomános Akadémia felkérésére két hónapja kezdett el foglalkozni azzal, hogy milyen hatással van az emberi pszichére az a tény, hogy a szomszédban háború zajlik. A munka során vált egyértelművé, hogy „a vírusos időszak tulajdonképpen előszobája annak, ahol most vagyunk” – mondta. Rámutatott: ahhoz, hogy pszichés egészségünket megőrizzük, érzelmi stabilitásra, önbecsülésre, kognitív egészségre, szociális kapcsolatokra és nem utolsósorban stresszkezelésre is szükségünk van. A koronavírus-járvány és a háború kétségkívül számtalan negatív folyamatot szült az emberekben, az ismeretlen egészségügyi veszélytől való félelemtől kezdve a katonai konfliktus okozta magas stresszhelyzeten át a szorongásig, tartós kilátástalanságig, a súlyos pszichológiai traumákig. A járvánnyal együtt járó társadalmi izoláció is kedvezőtlenül hatott a pszichénkre, mára kutatások igazolják, hogy Covid-időszakban megélt traumák, veszteségek okán megháromszorozódott a pánikbetegek, depressziósok száma – hangzott el. A háború szintén kihat a közösségekre, megbontja azokat, az emberek egymás ellen fordulnak, megnő az elszigetelődés veszélye. A gyász, a veszteség mindkét helyzet velejárója, akárcsak a társadalmi feszültségek – sorolta a szakember. Kitért az egészségügyben és segítő szakmákban dolgozók traumatikus élményeire, illetve a gyermekpszichológiai hatásokra is, melyek kapcsán leszögezte: minden gyermekkori trauma hatással lehet a felnövekvő generációkra.

Antalka Ágota „kapaszkodókkal” is szolgált hallgatóságának, célravezető javaslatokat fogalmazott meg a pszichés egészségmegőrzés lehetőségei kapcsán. Mint mondta, sokat segíthet a célkitűzések, valamint rutinfeladatok kialakítása, rövid és hosszú távú céljaink megtervezése. Hangsúlyozta az egészséges életmód, azaz a kiegyensúlyozott táplálkozás, az elegendő alvás, a káros szokások csökkentésének hasznát. Az empátia, a segítőkészség szintén kulcsfontosságú, hiszen ránk és másokra egyaránt pozitív hatást gyakorolnak. Az érzelmi stabilitás megteremtése, a szorongáskezelés kapcsán a rendszeres relaxációt javasolta, és hasznos lehet a mértékletes hírkövetés is. Ami a jövőt illeti, érdemes nyitottnak lennünk, alkalmazkodnunk a változó körülményekhez. Fontos ugyanakkor, hogy mindennapjainkba olyan dolgokat is beillesszünk, amelyeket azért csinálunk, mert szeretünk; a pozitív élmények szerzése szintén segítségünkre lehet, míg a zene, a tánc, a művészetek, illetve a sport a kikapcsolódás lehetőségét hordozza magában. A kapcsolataink megerősítése mellett szenteljünk kellő figyelmet a kommunikációra, hiszen nem jó, ha elszigeteljük magunkat, és lényeges szempont az öngondoskodás is: kérjünk segítséget, amennyiben szükségünk van rá – tanácsolta a szakember, aki utóbbi kapcsán hangsúlyozta, hogy „a lélek betegíti meg a testet”.