Nagyon tetszenek a László Zsuzsa jegyzetei. Úgy érzem, hozzánk, nyugdíjasokhoz is szólnak, saját érzéseinket is tolmácsolják.
Ilyenformán van nekem is pár megjegyzésem a Cipzár-akármihez. A közelmúltban történt pár ilyen szívet melengető eset velem is a lakásom közelében található kis üzletekben. A papírárusnál az idős tulajdonosnő barátságosan fogadott: megkérdezte, hogy van a tanárnő, és készségesen előkereste azt a meséskönyvet, amelyet a kisunokámnak akartam megvásárolni. Az órákat-elemeket forgalmazó kis boltban szintén jóindulatúan szolgált ki a tulajdonosnő, amikor egy kis ajándékot kerestem szintén a kisunokámnak. A kisgyermekeknek egyedi ruházati cikkeket kínáló üzletben is előzékenyen és kedvesen szolgált ki a fiatal elárusítónő. Ezeket a példákat csak azért említem, mert nagyon fontos a jó emberi kapcsolat és az udvarias kiszolgálás az üzletekben. A nagyáruházak sivár embertelenségében néha még az sincs, akihez szólni lehetne, esetleg tanácsot kérni a megvehető áruval kapcsolatban.
Minden embernek jólesik az udvariasság és a jó modor. Ez az emberi plusz magatartás, ami nem kerül pénzbe, mégis nagyon sokat számít, és nem csak a karácsonyi ünnepek előtt, hanem egész évben. Ebben a mai modern világban mindenki rohan, siet, nehogy lekéssen valamiről, pedig elkelne egy kis lassítás és figyelmesség embertársaink iránt. Ez a ráadás, amit a kis üzletek tudnak nyújtani a mamutokkal szemben, nagyon jólesik és szívet melengető.
Tisztelettel, Czompó Zsófia nyugdíjas tanárnő