A világirodalom egyik legismertebb regényének bábszínházi adaptációja készült el a Cimborák Bábszínházban, melynek bemutatóját holnap, pénteken este 20 órától tartják a bábstúdióban. Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című művét magyarországi alkotócsapat álmodta színpadra Sepsiszentgyörgyön Nagy Lázár József és Pánczél Kata előadásában. Az előzményekről és a próbafolyamatról a Budapestről érkezett Fodor Orsolya rendezővel beszélgettünk.
Egy korábbi fesztiválon találkozott először a Cimborák Bábszínház egyik színésznőjével, majd a járvány időszakában online megnézték egyik előadását az itteni bábosok. Innen az ismeretség, és talán ennek az előadásnak köszönheti, hogy elhívták dolgozni Sepsiszentgyörgyre – mondta elöljáróban Fodor Orsolya. A kis herceget ő ajánlotta a bábszínháznak, vonzódik az ilyen darabokhoz, melyek inkább filozofikusak, mint vidámak. „Hatéves koromban már én is találkoztam ezzel a szöveggel, és a tapasztalataim azt mutatják, hogy 6–10 éves kor között nagyon szeretik a gyerekek A kis herceget, mint ahogy a felnőttek is. Valójában tehát családoknak ajánlanám az előadást” – fogalmazott. Gyermekeknek azért érdemes megnézniük az előadást, mert játszik benne egy gyerek, felnőtteknek pedig azért, mert játszik benne egy felnőtt. Azt látni egy színpadi szituációban, ahogyan egy felnőtt és egy gyerek kommunikál egymással, az szülői oldalról és gyermeki szemmel is tanulságos lehet – magyarázta.
Ebben a koncepcióban a pilótának a gyermeki, elfeledett énje is a kis herceg, akivel újra találkozik. A mese egy felnőttről szól tehát, aki kényszerleszállást hajt végre saját életének sivatagában, miközben a benne élő örök gyermek arra vágyik, hogy barátokat szerezzen. Technikai szempontból ember és báb találkozására épül az előadás, melynek nagyon gazdag a vizualitása és zeneisége is, ami elsősorban a gyermekek számára jelenthet izgalmas élményeket – árulta el még a rendező az új előadással kapcsolatosan.
Fodor Orsolya bábrendezőnek tanult, de előtte független színházzal foglalkozott, és a performance-művészet, a kollektív alkotómunkák érdekelték igazán. Szinte mindegy számára, hogy gyerekeknek vagy felnőtteknek dolgozik. Tavaly született egy olyan egyéni előadása, amelynek ő az előadója is, a játéktér pedig egy üres medence. Eddigi munkái közül a Virginia Woolf Orlando-jából a budapesti Kincsem-palotában készült vándorló színházi előadást, valamint a Kacsa, Halál, Tulipán című gyermekelőadást tartja fontosabbnak. Mindkettő kísérleti előadásnak számít. A kis herceggel párhuzamosan jelenleg egy másik előadást is rendez a budapesti Örkény István Színházban kamaszoknak, ennek témája a mesterséges intelligencia.
Nagyon szereti a műhelymunkaszerű helyzeteket, szimpatikusabbak számára a kisebb társulatok, a Cimborák Bábstúdió színpadméretét ideálisnak tartja. Az is izgalmas számára ebben a munkában, hogy nagyon messze van az otthonától, nem tudott ingázni a próbafolyamat alatt. Így jobban megismerhette Sepsiszentgyörgyöt, kirándulni is volt a környéken, bevallása szerint sokkal emberibb az itteni életforma, mint a budapesti. Ideális helyzetnek tartja, hogy csupán kétszereplős az előadás, így elegendő figyelem jutott a színészekre. Alkotótársai is Magyarországról érkeztek: Szászi Petra zeneszerzővel már többször dolgozott, Gaál Anna dramaturggal ez volt az első közös előadásuk, más próbafolyamatokból ismerte munkáját, ezért kérte fel az együttműködésre. Maróthy Anna Zorka és Radetzky Anna az előadás díszlet- és bábtervezői, utóbbi a csapat legfiatalabb tagja, aki a gyártásban is rengeteget segített. „A pesti tervezők között nem evidens, hogy a gyártáshoz is értenek, de Anna nagyon ügyes ilyen szempontból, örülök, hogy része volt a csapatnak” – mesélte alkotótársairól a rendező.
