Miroslav Lajcák az új szlovák külügyminiszter ― a nemzetközi közösség eddigi boszniai főmegbízottját tegnap Pozsonyban nevezte ki Ivan Gasparovic köztársasági elnök. Ezt megelőzően Gasparovic felmentette a külügyminiszteri tisztségből Ján Kubist, aki ma Genfben átveszi az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága végrehajtó titkárának tisztségét. Hivatala átvétele után az új szlovák külügyminiszter bejelentette, hogy első külföldi útja Prágába fog vezetni. Hozzátette, hogy rövid időn belül szeretné felvenni a kapcsolatot Göncz Kinga magyar külügyminiszterrel is. ,,Lényegesen több olyan dolog van, amely közös. Nem szabad teret engednünk annak, hogy arra összpontosítsunk, ami elválaszt minket" ― fejtette ki a szlovák―magyar kapcsolatokat érintve.
Szlovákellenes feliratok Budapesten
Gémesi Ferenc arra kérte a nyomozó hatóságokat, hogy kiemelten kezeljék a Magyarországi Szlovákok Szövetsége irodai postaládáján szombaton megjelent szlovákellenes feliratok ügyét ― tájékoztatta a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárának titkársága tegnap az MTI-t. A kormányszóvivő közölte, hogy a magyar kormány a leghatározottabban elítéli a szlovákellenes feliratokat.
Putyin elégedett
Az orosz miniszterelnök üdvözli, hogy az új washingtoni kormány további megfontolás tárgyává teszi az amerikai rakétavédelmi pajzs kelet-európai kiterjesztésének kérdését. ,,Obama belső köreiben azt mondják, hogy ezzel (a rakétapajzs kérdésével) nincs hova sietni, és további elemzésekre van szükség. Üdvözöljük az ilyen állásfoglalásokat" ― mondta Vlagyimir Putyin a Bloomberg amerikai hírügynökségnek. Putyin, aki ,,óvatos optimizmussal" viszonyul Barack Obamához, rámutatott, hogy a NATO kiterjesztését illetően is kedvező jelzések érkeznek Washingtonból. ,,Ők azt mondják (Washingtonban), hogy többféleképpen lehet szavatolni Ukrajna és Grúzia biztonságát, és nem fontos most befogadni ezeket az országokat a NATO-ba" ― mondta. A kormányfő szerint Moszkva ezt is üdvözli, és kész részt venni bármilyen párbeszédben, hogy megtalálják a legjobb megoldást a nemzetközi biztonság megteremtésére.
Lemondott az izlandi kormány
Bejelentette tegnap Geir Haarde izlandi miniszterelnök a mélyülő pénzügyi válság nyomán népszerűtlenné vált kormányának azonnali lemondását. A kormányfő az egész hét végét a szociáldemokrata párt vezetőjével, Ingibjörg Sólrún Gísladóttir külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokra szánta, hogy megbeszélje vele a kormánykoalíció jövőjét. (A miniszterelnök jobbközép Függetlenségi Pártja a Szociáldemokrata Szövetséggel osztozott a hatalmon 2007 májusa óta.) Haarde közölte reykjavíki sajtóértekezletén: nem tudta elfogadni a koalíciós partner szociáldemokratáknak azt a követelését, hogy adja át a kormányfői posztot az ő jelöltjüknek. A lakosság tiltakozó akcióinak hatására Geir Haarde már pénteken bejelentette, hogy előre hozott választásokat rendeznek az országban május 9-én, és megromlott egészségi állapotára hivatkozva jelezte, hogy ő maga nem indul újra. A 320 000 lakosú sziget, amely 2007-ben még a világ egyik leggazdagabb országa volt, túlméretezett bankszektorára alapozta virágzását az utóbbi időkben. A nemzetközi pénzügyi válság hatására, a világméretű hitelválság következményeként ősszel összeomlott pénzügyi rendszere. A sziget számos lakosa elvesztette állását és a bankokban elhelyezett megtakarításait.
Viharkárok Nyugat-Európában
A Francia Biztosítótársaságok Szövetségének előzetes becslése szerint több száz millió euróra becsülhető a Franciaország délnyugati részén végigsöprő hatalmas szélvihar által okozott kár összege. A rendkívüli időjárás huszonhét ember halálát követelte Európában, nyolcan Franciaországban, tizenöten Spanyolországban, négyen pedig Olaszországban vesztették életüket, zavarokat okozott a légi-, a közúti és a vasúti közlekedésben, s Franciaországban közel kétmillió otthont fosztott meg az áramellátástól. Tegnap délután közel félmillió lakásban még mindig nem volt áram.
