Örömteli várakozás

A szó legteljesebb értelmében uralta a hangulatot az advent, amikor megtudták, hogy az újságtól keresik az atyát, futott a harangozó a templom kulcsával, kereste a pap bácsit Pakulár Szilárd, a legöregebb ministráns, és azonnal hírül adták, hogy a harmadik gyertyagyújtás napján a Kálnoky Ludmilla Általános iskola tanulói mutatnak be a templomban ünnepi műsort, amit Varga Zsuzsanna tanított be, s amely már hagyománnyá vált a településen. Szilárd hatodik esztendeje ministráns, s mint elmondta, furulyaszámával maga is részese a műsornak.

Kiderült, hogy vigíliánk nem is olyan csendes, mint ahogyan azt nevéből is sejteni lehet: a magyar etimológiai szótár szerint az ilyenkor várható nagy egyházi ünnep előestéjén azt gyakorolják a hívők, ami alatt általános éber várakozás értendő, olvasóink pedig tudják, hogy ezt nem lehet összetéveszteni hétköznapjaink temetéseinek előestéjén gyakorolt virrasztásokkal. Egyfajta örömvárást értenek rajta a mindennapi emberek, azt a sejtett örömet, hogy eljön majd, megszületik a Megváltó. Harangszó is az advent, beharangozza a keresztények legnagyobb ünnepét, a karácsony közeledtét.

A Vadasnak nevezett hegyi átjárót csak hangulati segítségül hívtuk a címben, mert ott valóban beállott a nagy téli csend: rég levonult már a jószág a legelőről, esetleg egy-egy, a téli gyaloglást szerető turistacsoport zavarja meg azt a csendet, amit ott hallani-érezni lehet.

Freskós templombelső

Örömmel vettük tudomásul a régóta várt hírt, hogy a műemlék templom északi falának belső kutatóablakain a művészettörténészek által megtalált töredékes falfreskó valószínűleg a Szent László-legendakör egyik jelenetét ábrázoló középkori maradvány – lapunknak is hírül adta ezt Jánó Mihály és Szakács Tamás restaurátor. Az örömhírt mi már csak annyival szándékoznánk kiegészíteni, hogy ennek a harangtoronynak a kincse az a kis méretű, 1512-ben öntött harang, amely felirata szerint Endres (András) mester brassói műhelyéből kerülhetett ki és a legrégebbi az egész Sepsiszéken.

Ft. Faragó István plébános elmondta, munkás év előtt áll az ezernégyszázötven lélek alkotta egyházközség, amelyből ezer személy magyar anyanyelvű, cigány nemzetiségű. A Sepsikőröspatakra visszatelepült Gróf Kálnoky Farkas (szül. 1936) áldozatkész jótevő anyagi támogatásával cserepet vásároltak a plébánia épületének betervezett újrafedésére. Segítségével felújult a templom orgonája és az időt mérő és jelző toronyóra. A történelmi településről sajnos eleddig csak egy kevésbé részletes falufüzet jelent meg a lapunk kiadója, a H–Press Kiadó gondozásában 2016-ban, de szükség lenne egy bővebb településtörténeti kötet megjelentetésére az elkövetkező években. Addig is maradnunk kell az eddig fellelhető adatok, az összegyűjtött beszédes szájhagyomány és a helytörténeti adathalmazok birtokában.

Megújult a községháza

Megszólal a falu

A Sepsikőröspatak nyugati részén emelkedő Nyíres-, ma Fenyő-tetőn vár állott – tartja a szájról szájra terjedő szóbeszédféle és a sajnos szófukar irodalom. Falainak helye és az azt övező védősánc ma is látható. A régészek szerint ott fából készített palánkvár állhatott, így ami biztos, helyére falakat emeltek – folytatja a helybeli krónika, s mint ilyen, ez lehetett a megye egyik legrégibb kori vára. „Egy üreget a vár kútjának tartanak, s a néphiedelem szerint ott roppant kinccsel tele régi nagy harang van betemetve, melyet a tatárjárás alkalmával rejtettek oda. A tatárok bevették a várat, leölték a népet, de a kincsről és a harangról tudomásuk nem lévén, azt meg nem találhatták, miért még most is folytonosan ásogatnak utána a homályos hagyomány alapján a kincskutatók, s azért a vár beltere s annak közeli területe is tele van üregekkel. E vár valószínű a Kálnoky ősök legelső tanyája volt, hol a régi harcias időkben mint erős sasfészekben megvonták magokat, békésebb idők bekövetkeztével elhagyták a bajosan megmászható hegyerődöt, s alább jöttek a hegy aljába, de még itt is vízzel körül vehető udvarházban lakhattak, míg végre innen is leköltöztek a falu közé, s ott építettek csinos kényelmes kastélyt…” – ismerjük fel Orbán Balázs szavait a lejegyzett szövegben.

Amikor e sorok írója első alkalommal eljutott a Fenyős-tetőre, nagyon kevesen hallottak a faluban az egykoron ott emelkedő várról. Néhai Para Sándor tanár az öregebb emberekhez irányított, a felső faluvégen lakó néhai, akkor 75 éves Ördög Ferenctől kaptunk adatokat, melyek ma is felbecsülhetetlenek. Tudok róla – mondta –, hogy ott fenn valamikor vár volt. Arról is beszéltek a régiek, hogy onnan alagút vezetett le ide a völgybe, a Nagykertbe, mert itt lenn is romok vannak, itt is valami kisebb épségek (értsd: épületek – KgyZ. megj.) voltak. Egyik itt van a Nagykertben, a másik az Akácsos-Nyerges-féle bennvaló kertjében. Akácsosné Nyerges Irma szerint a völgyben kastély és kúria lehetett, s bár maga is alig hitte, mégis elmondta, hogy „a völgyet alagút kötötte össze a hegytetőn lévő várral. Az alagút úgy volt megépítve, hogy annak felső kijárata a vár kútjában volt. Aki menekült oda, a kútból csigarendszerrel húzatták fel! A mi kertünkben egy nagyobb, sokszobás épület volt. Az egyik szobája bolthajtásos volt, valamiféle kápolna lehetett, s annak mennyezete csillagokkal volt kifestve. Mondták a régiek, hogy ezen épület alól indulhatott az alagút, mert az egyik szobája állandóan beomlott és onnan hideg levegő süvített ki.”

Újul a kultúrotthon

A Kőházkert rejtélye

Orbán Balázs szerint a Kőház romjait is várnak nevezte a nép. Szerinte ez egy erődített, vizes sánccal körülvett kastélya volt a Kálnoky családnak. Alább egy kúria romjaira talált, melynek egyik ablakszemöldök kövén az „L. K. 1652” feliratot látta, ami szerinte Ludovicus Kálnoky-t jelenthetett. A Nyerges-kerti kúria egyik mestergerendájára – mely később a sepsiszentgyörgyi múzeumba került  – a „K. F. 1664” felirat volt bevésve. Ezek után valóban nem kérdés, hogy ezek az épületek a Kálnoky család ősi fundusai voltak.

Ahhoz sem fér kétség, hogy nehéz és puskaporos évtizedek peregtek le a történelem rokkáján, mert Ördög Ferenc egy I. Lipót-féle, 1697-ben veretett garassal ajándékozott meg, melyet saját kertjében talált. Lehet, hogy katonai őrhelyként is szolgálhattak az egykori épületek abban a zavaros és nehéz időkben.

Mozgalmas az ikertelepülés élete is: nyertes a csatolt Kálnok falu vízhálózatának bővítése, megújult az 1860-ban épült községháza, a végét járja a kőröspataki kanálisrendszer kiépítése, négy híd épült a két településen, három kilométer hosszú út a községközpontban, dolgoznak a két kultúrház felújításán – jegyeztük az önkormányzatnál.