A Baróti Ifjak Közösségének meghívására tartott előadást december 27-én a baróti Nagy Egon magyar nyelv és irodalom szakos tanár. A téma kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy minden generációnak hasznos információkkal szolgáljon, így született meg a döntés, hogy a közösségi média rejtelmeiről és a kommunikációs zavarokról szóljon az előadás.
Nagy Egonnak nem idegen terep a nyilvános beszéd, hiszen 2019 óta tanít a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, s meglátásai, tapasztalatai okán rendre felkérik fesztiválokon, iskolai rendezvényeken előadásra vagy akár az Erdélyi Legszebb Magyar Dal zsűrizésére. Fiatal tanárként pályakezdése szorosan összefügg a világjárvány kezdetével, pontos rálátása van az ebből következő átalakulásokra az oktatásban, valamint a digitális világ előnyeire és hátrányaira s nem utolsósorban az itt kialakult szokásainkra.
A digitalizáció tekintetében a fiataloknál a gyors ingerek érkezése mellett a türelem folyamatos fenntartása, az idősebbeknél pedig a tudatosság, a biztos forrásból való tájékozódás és a kritikus látásmód hiánya jelent nehézséget. A diákok figyelemfenntartásának nehézségeire az online oktatás világított rá leginkább, az idősebb generáció hiányosságaira a saját internetes profiljaik reflektálnak, ahol megosztásaikat és kommentjeiket láthatjuk.
Ezek a generációs különbségek hatalmas eltéréseket eredményeznek a digitális kompetenciák terén, ugyanis az úgynevezett „boomer” generáció (1946–1964) és az X generáció (1965–1979) mind jelen van a mai közösségimédia-felületeken, ahogy az Y, Z és Alfa nemzedék is. A korosztályok közti különbségek azért is ennyire számottevőek, mivel egyesek még a rádió, televízió megjelenésével és elterjedésével indították fiatalkorukat, mások már telefonnal a kezükben születtek.
Mindezek mellett Nagy Egon átfogóan visszatekintett a ma már legnépszerűbb közösségi médiaplatformok kezdeteire, működési elvükre. Napjainkban azért lehet erről beszélni, mert az idő előrehaladtával rengeteg hasonlóság alakult ki a Facebook, Instagram, Snapchat, BeReal és Twitter közösségi oldalak működésében és lehetőségeiben. És kialakultak a ma már jól ismert internetes trendek is. Említésre méltó a humor, a tartalomgyártás, és ami felénk inkább jellemző, a „kommenthuszárság”. Ez leginkább a Facebookon észlelhető képek, posztok, hírek alatt vagy zárt csoportokban. Itt megfigyelhető, hogy a kommentelők nagy része úgy gondolja, az adott témában ő a legjártasabb, életigazságokat kell továbbítania, kötelezően humorizálnia kell (lehetőleg jobban, mint az előző kommentelő), vagy épp kötekednie és panaszkodnia, ahogy azt felénk már megszoktuk. A nagyotmondásért való egymásra licitálásra az előadó a sokak számára már ismert Erdővidéki Közlekedési Infó Facebook-csoportból hozott fel példákat, amelyek egyértelműen alátámasztották állításait.
Végső soron a Kommunikációs zavar: A Facebook-bejegyzésektől a BeReal-pillanatokig című előadás arra hívta fel a figyelmünket, hogy használjuk tudatosan az internetet, a közösségimédia-platformokat. Alakítsunk ki egy kritikusabb nézőpontot, tanuljunk meg olvasni a sorok között, s mindig több forrásból tájékozódjunk, mielőtt elhinnénk vagy kijelentenénk valamit. Mindig a forrást nézzük meg először, utána az információt, közismertebben: „Ne azt nézd, mit mond, hanem hogy ki mondja.” Igyekezzünk megérteni a látottakat s olvasottakat a támadás helyett, s fogadjuk el azt, hogy ami különbség, az nem biztos, hogy rossz. Nagy Egon és a BRIK csapata nevében arra bátorítunk minden olvasót, hogy fogadja meg az említett jó tanácsokat, hogy az internet egy jobb hely legyen mindannyiunknak és a generációs szakadékok is mérséklődjenek.
Balázs Tamás
