A Geminit az Alphabet (a Google anyavállalata) mérnökei fejlesztették ki, és egy hatalmas adatkészleten képezték ki, amely szöveget, kódokat és más tartalmakat tartalmaz. Ez lehetővé teszi a Gemini számára, hogy szöveget generáljon, nyelveket fordítson, különböző kreatív tartalmakat írjon és kérdésekre informatív módon válaszoljon – erről a Bard ChatGPT tájékoztatott egy rövid „interjúban”. Különben ilyen párbeszédet bárki kezdeményezhet a csevegő használatával.

Tehát az elkövetkező időkben a Google csevegőfelületét akár barátunknak is tekinthetjük, hiszen bármilyen kérdésünkre képes válaszolni. Igaz, nem vagyok elragadtatva új barátunk nevétől, szívem szerint magyarosabb névre keresztelném. Például: Bárd, mint Arany Jánosnak A walesi bárdok költeményében!

Amúgy megkérdeztem tőle, hogy milyen néven szólíthatom. „A Bard egy walesi szó, amely költőt vagy énekest jelent. A magyar nyelvben is van hasonló jelentésű szó, a »bárd«. Egy másik lehetőség, hogy mesternek szólítasz. Ez a szó is utal a költői és művészi képességeimre. Természetesen bármilyen más nevet is választhatsz, amely tetszik neked” – válaszolta a mesterséges intelligencia.

A továbbiakban megkérdeztem Bárdtól: Mit jósol 2024-re? A mesterséges intelligencia tudja-e befolyásolni az idén sorra kerülő választásokat? És ha igen, milyen módon?

A választásokat számos tényező befolyásolhatja, beleértve a gazdasági helyzetet, a nemzetközi eseményeket és a politikai vitát, de a mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet játszik a politikában, és valószínűleg befolyásolni fogja a választásokat is. Ezt számos módon meg tudja tenni. Például elemzi a politikai vonatkozású adatokat, hogy a politikai szereplők megértsék a választók preferenciáit és viselkedését. De a közösségimédia-platformokon politikai tartalmakat, például kampányvideókat és híreket is generálhat a társadalom manipulálására, hogy befolyásolják a választói véleményeket – válaszolta Bárd, majd arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligenciát felhasználó politikai kampányok egyre gyakoribbá válnak. Példaként emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban a mesterséges intelligenciát már használták a 2020-as elnökválasztási kampányokban. Szerinte az ilyen technológiákat használó kampányok hatékonyak lehetnek a választók megszólításában és az eredmények befolyásolásában. A választásokat befolyásoló technológiák egyike a „deep fake” (mélyhamisítás). Ezt felhasználhatják arra, hogy hitelesnek tűnő, de hamis videókat és hangfelvételeket készítsenek politikai ellenfelek lejáratására vagy a választók félrevezetésére.

Bárd azt is ismertette, hogy a mesterséges intelligencia egy másik felhasználási területe lehet a célzott reklámozás. Ezt felhasználhatják arra, hogy a politikai hirdetéseket a választók egyéni preferenciáihoz igazítsák. A célzott reklám hatékonyabb lehet, mint a hagyományos politikai hirdetés, mivel a választókat közvetlenül célozzák meg az érdeklődési körük alapján.

A mesterséges intelligenciát használó politikai kampányok térhódítása aggodalomra ad okot a szakértők körében – mondta Bárd. Az ilyen kampányok ugyanis megkönnyíthetik a politikai manipulációt és a választói vélemény befolyásolását. Ezért fontos, hogy a politikai rendszerek és a társadalom alkalmazkodjon az új kihívásokhoz.

„A választásokat befolyásoló mesterséges intelligenciára vonatkozó konkrét jóslatok nehézkesek. Azonban valószínű, hogy ez egyre nagyobb szerepet játszik a politikában, és befolyásolni fogja a 2024-es választásokat is” – összegezett Bárd.

Nos, politikusaink felköthetik a gatyát, mert az idei választási kampány(ok)ba a mesterséges intelligencia is beleszólhat! Az AUR négy évvel ezelőtti látványos feltörését is állítólag az algoritmusokhoz értő titkosszolgálati szakértők segítették.

Borítókép: Pixabay.com