Kelemen Hunor: „Törvényesítik a kommunisták lopását”

2024. január 12., péntek, Belföld

Nagyon megnehezíti az erdélyi magyar történelmi egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatását a legfelsőbb bíróság egy új jogegységi határozata. A kedden nyilvánosságra hozott, valamennyi romániai bíróság számára kötelező rendelkezés szerint az egyházaknak közvetlenül bizonyítaniuk kell a 19. században telekkönyvezett iskoláik tulajdonjogát. Az RMDSZ elnöke szerint ez a döntés törvényesíti a „kommunisták lopását”.

  • Fotó: Albert Levente
    Fotó: Albert Levente

Az új jogegységi határozattal a legfelsőbb bíróság az eddigi felemás jogi helyzetekre keresett megoldást az egyházi restitúció kapcsán, azonban döntésével jelentős akadályokat gördített a folyamat elé. A rendszerváltás utáni romániai joggyakorlatban példátlan jogegységi határozatot az Erdélyi Református Egyházkerületnek (EREK) a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium vagyoni restitúciója kapcsán indított bírósági pereire reagálva hozta a legfelsőbb bíróság.

Az egyházkerület hosszú évek óta bírósági úton követeli vissza – a többi között – a kollégium egykori vagyonához tartozó tanári lakásokat és egyéb ingatlanokat Nagyenyeden és Csombordon. A kollégium épületein kívül néhány tanári lakás visszaszolgáltatását is elérte, de több elutasító ítélet is született. Volt eset, amikor az ugyanazon a telekkönyvi kivonaton szereplő egyik ingatlant visszaadták, a másikat nem.

„A megszületett határozat lényege, hogy azokban az esetekben, amikor az ingatlan telekkönyvén nem az Erdélyi Református Egyházkerület szerepel, hanem valamilyen egyházi iskola, a telekkönyvvel szemben az egyházkerületi tulajdont csak közvetlen bizonyítási eszközökkel lehet igazolni a bíróság előtt. Ami azt jelenti, hogy minden egyes, visszaszolgáltatásra kerülő ingatlan esetében bizonyítanunk kell, hogy a telekkönyvben szereplő iskolát az egyházkerület alapította” – magyarázta a döntés lényegét Székely János ügyvéd, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogi szakának adjunktusa.

A szakember szerint eddig nagyon sok bírósági eljárásban annak ellenére bizonyították, hogy az EREK a valódi tulajdonos, hogy a telekkönyvben az iskola neve szerepelt. A református egyházi iskolák a történelmi jog alapján az egyház vagyonához tartoztak, a 19. században azért telekkönyvezték őket az iskolák nevére, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen a rendeltetésük – részletezte az ügyvéd.

Az új rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyházaknak írásos dokumentumokkal kell bizonyítaniuk, hogy a vagyonukból egy vagyonrészt – ingatlant, földet – az iskola alapításához rendeltek. Azaz: fel kell mutatni az iskola alapító okiratát például 1860-ból. „Százötven évvel ezelőtt a korabeli jogrendszer nem írta elő, hogy amennyiben az egyház iskolát alapít, ahhoz alapító okirat és minden olyan eljárás szükséges, amit manapság megszoktunk” – mondta a jogász.

Szerinte valószínűleg alkotmányossági kifogást fognak emelni ellene, mivel a legfelsőbb bíróság túllépte a jogegységi határozatokra vonatkozó alkotmányos jogkörét: nemcsak jogot értelmezett, hanem meghatározta, hogy egyes bizonyítási eszközöket a bíróságok milyen módon értelmezzenek.

Rámutatott: az új román jogértelmezés növelni fogja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduló felperesek számát. Az EREK-nek 12–14 olyan peres beadványa van Strasbourgban, amelyek esetében Romániában minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettek.

Elfogadhatatlan a román legfelsőbb bíróságnak az egyházi ingatlanok restitúciójára vonatkozó legújabb döntése, mert rossz precedenst teremt: megkérdőjelezi a tulajdonjogot és törvényesíti a „kommunisták lopását” – jelentette ki Kelemen Hunor tegnap Nagyváradon a Cseke Attila szenátorral közösen tartott sajtótájékoztatóján. A szövetségi elnök szerint amikor a parlamentben elfogadták a restitúciós törvényeket, a közszándék egyértelműen az volt, hogy az elkobzott ingatlanokat oda kell visszajuttatni, ahonnan elvették őket. „Minden más csak filozofálgatás vagy rosszindulat” – fogalmazott Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy aki a tulajdonjogot megkérdőjelezi, az a jogállamiság és Románia ellen dolgozik.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1538
szavazógép
2024-01-12: Közélet - :

Világ/Rend – Mit hoznak a következő évtizedek? (Részlet Orbán Balázs Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája című könyvéből)

Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban január 13-án, szombaton 17 órakor bemutatják Orbán Balázs Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája című, az MCC Press kiadásában megjelent könyvét. Orbán Balázs jogász, politológus, országgyűlési képviselő, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója. Kedvcsináló gyanánt alább a kötet első, Világ/Rend – Mit hoznak a következő évtizedek? című fejezetéből közlünk részleteket (a gördülékenyebb olvashatóság érdekében a hivatkozásoktól, lábjegyzetektől eltekintünk).
2024-01-12: Belföld - :

Hírsaláta

126 MILLIÓ EURÓS KIKÖTŐFEJLESZTÉS. Az Európai Bizottság az állami támogatások uniós szabályai alapján jóváhagyta azt a 126 millió eurós romániai programot, amelynek célja az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt megnövekedett kereskedelmi forgalmú kikötőkben végrehajtott beruházások támogatása.