Ferenczi Zoltán 2019 óta szolgál Maksán, ahol már tevékenysége legelejétől figyelmet fordít a gyerekekre is, hetente vallásórát szervez nekik. Pár éve kitalálta, hogy változatosabbá kellene tenni ezeket az alkalmakat valamilyen hagyományőrző tevékenység bevezetésével, melyek megtartására Benkő Évát kérték fel, aki örömmel vállalta a megbízást. Mesemondás, közösségi játékok és kézműves-foglalkozások is zajlanak a hitoktatás mellett, és a tapasztalat azt mutatja, hogy van erre igény a községben, kecsegtetőek a gyerekek számára ezek az alkalmak. Benkő Éva kezdetben gyermektáncházat is tartott a Folker zenekar közreműködésével, de a múlt évben külön tánccsoport indult a gyerekek számára Lukács Réka és Mihály Pál vezetésével, így ő lemondott a táncházról.

Tizenöt-húsz gyermek látogatja a vallásórákat és az általában utána tartott foglalkozásokat, 4–12 év közöttiek. A kézműves-foglalkozások által a természetes anyagok ismeretére, felhasználási lehetőségeire tanítja őket a szakember. A karácsonyi időszakban csuhéból angyalt készítettek, viaszból gyertyát öntöttek, jelenleg farsangi maszkok készítésére, farsangi témák feldolgozására készülnek. „Aktív faluközösségről van szó, ahol nagyszerűen összefogja a fiatalságot is a tiszteletes úr. Örömmel jövök tehát, és ahogy a Míves Házban is lenni szokott, előbb elmondok egy népmesét, utána pedig átvisszük mozgásba, népi játékokba a közösen megélt népmesei minőségeket, eljátsszuk a bátorságpróbát vagy a fogócskát, ha például a macskáról és egérről szól a mese. A gyereknek nagy a mozgásigénye, ezért nem elég, ha csak szellemi táplálékot kínálunk neki. Utóbb kézműves-tevékenységeket is társítottam a foglalkozásokhoz, valami kis tárgyat készítünk, ami a mesére emlékezteti a gyerekeket. A testre-lélekre-szellemre is figyelünk tehát, az elkészült termékek pedig a hagyományaink tárgyi részét képezik, amit hazavihetnek a résztvevők” – nyilatkozta maksai tevékenységéről Benkő Éva.

Mint lapunknak elmondta, Ferenczi Zoltán lelkipásztor rendkívül fontosnak érzi, hogy úgy kerüljenek kapcsolatba a hitélettel a maksai fiatalok, hogy közben a magyar identitás is erősödjön bennük, természetes legyen számukra magyar kereszténynek lenni. „A néphagyományt nem kell ápolni, hisz nem beteg, nem kell őrizni sem, mert nem támadták meg, élni kell, és úgy nevelni a gyermekeket, hogy ők is ezt éljék meg. Az én gyerekem is jár vallásórára, és nagyszerű érzés hallani, ahogy otthon énekli ezeket az énekeket. Előjön belőle a hétköznapokban, amit Évától tanult, és szerintem ez nagyon fontos az identitás szempontjából. Kallós Zoltán szavaival addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk, magyarul táncolunk, és – ezt én teszem hozzá –, amíg magyarul hiszünk. Összetartozik a hitünk a hagyományainkkal, és nagyon örülök, hogy a Communitas támogatásával ezek a tevékenységek rendszeressé váltak a maksai fiatalok körében. A cél az, hogy magukénak érezzék ezt a helyet, hiszen az övék. És ha már gyermekkortól ide járnak, reméljük, hogy felnőttekként is jól fogják érezni magukat a templom körül, talán presbiterek is lesznek, hisz ők jelentik a jövő egyházát” – fogalmazott a lelkész.