A múlt hét első napjaiban Florin Ionuț Barbu miniszter a mezőgazdasági ágazatokat képviselő szakmai egyesületek vezetőivel tárgyalt a minisztériumban.
incze péter » Január 15-én, hétfőn a növénytermesztők szervezeteinek képviselői voltak hivatalosak a fővárosba. A beszélgetések után egy közös jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben rögzítik azokat a problémákat, melyekre a leghamarabb megoldást kellene találni minisztériumi szinten.
Elsőként az APIA-s támogatások kifizetésének felgyorsítása, másodikként a GAEC 7 és GAEC 8 vállalás elhalasztása, vagy ha nem sikerül elérni az uniónál a halasztást, akkor az alkalmazási normák mihamarabbi kidolgozása és ismertetése a gazdákkal.
A román mezőgazdaság sajátosságait és nehézségeit figyelembe véve, a mezőgazdasági minisztérium az uniótól már tavaly nyár óta kéri a GAEC 7 és a GAEC 8 gazdálkodási feltétel betartásának elhalasztását még egy évre, vagyis hogy csak 2025-től legyen kötelező betartani. Ezeket az új vidékfejlesztési stratégia szerint már tavaly alkalmazni kellett volna, de az unió engedélyezte, hogy csak 2024-től lépjenek életbe. A GAEC 7 a vetésforgó kötelező betartására vonatkozik a tíz hektárnál nagyobb területtel rendelkező gazdaságokban. Eszerint egy növényfajt csak egy éven át lehetne termeszteni ugyanazon parcellán, kivételt képeznek az évelő növények és a fűfélék. A GAEC 8 szerint a tíz hektárnál nagyobb gazdaságoknak kötelezően minden évben a terület 3–7 százalékát parlagon kell hagyniuk. Ez természetesen a növénytermesztőket hátrányoson érinti, hiszen a gazdaság egy része nem termel jövedelmet. Ezen kötelező feltétel alól kivételt képeznek azok a tíz hektárnál nagyobb gazdaságok, amelyeknél a terület legalább 75 százaléka állandó gyep (legelő, illetve kaszáló), vagy a terület ugyanennyi százalékán fűféléket termesztenek takarmánynak.
Florin Barbu agrárminiszter közölte, tárgyalások folynak az elhalasztásról, de egyelőre nincs végleges válasz a beadványra, az Európai Bizottság nem támogatja. De időközben Franciországban egy köztes megoldást javasolt: csak a parlagon hagyás kötelezettségének elhalasztását. A végleges döntés az unió szintjén még nem született meg. Természetesen a gazdák várják, hogy milyen döntés születik, hiszen már lassan azon kell gondolkodniuk, milyen kultúrákat termelnek ebben az évben és mekkora területeken.
A harmadik, jegyzőkönyvbe foglalt, megoldásra váró kérés az ukrán olcsó gabona által okozott károk pótlása, a tranzitutak pontos meghatározása és az ukrán gabonát szállító kamionok nyomkövető GPS-szel való felszerelése, azt megakadályozandó, hogy a gabonát valamely hazai raktárban ürítsék le s ne a konstancai kikötőből vigyék tovább.
A növénytermesztők a mezőgazdasági hitelezés elindítását is kérték, ahol a kamatot államilag támogatnák.
Egy másik fontos kérés volt a gázolaj ártámogatásának felülvizsgálása és emelése. A jegyzőkönyvbe belekerült a mezőgazdasági járművek közúti közlekedésérevonatkozómódosítás, így kérték, hogy B kategóriás jogosítvánnyal a traktor is vezethető legyen, s a mezőgazdasági járműveket ne kelljen törzskönyvezni és időszakos műszaki ellenőrzésre vinni.
Továbbá a gazdák azt kérték, hogy mihamarabb tisztázódjon a földbérlés feltételeinek szabályozása. Tavaly a képviselők törvénybe foglalták, hogy a földbérlési szerződések időtartama legkevesebb hét év legyen, de a liberális párt az alkotmánybíróságon megvétózta, és Klaus Iohannis államelnök sem értett egyet a törvény minden előírásával, így az visszakerült a parlamentbe újravizsgálás végett.
Az agrárminiszter egy közös munkacsoport létrehozását szorgalmazta a minisztérium szakembereinek és a szakmai szervezetek képviselőinek bevonásával, amely rendszeresen összeülne a minisztérium épületében, s közösen hoznák meg a gazdálkodóknak megfelelő döntéseket és azok érvénybe lépésének a jogi hátterét. A miniszter megígérte, hogy minden problémát igyekszik megoldani, és hogy hamarosan elindítják a gazdakölcsönprogramot és szabályozzák a mezőgazdasági hitelek állami támogatását.
A miniszter január 15-én találkozott a juhtenyésztők szakmai egyesületeinek vezetőivel is. A gazdák legégetőbb problémái közt szerepel a támogatások emelése, a vadkárok gyorsabb intézése és kifizetése, a juhnyírási támogatás bevezetése, a legelők bérlésének jogi szabályozása, valamint a támogatások kifizetési feltételeinek megváltoztatása.
A miniszter megígérte, hogy ettől az évtől a csatolt támogatást minden juhra megkapják, függetlenül attól, hogy az törzskönyves vagy nem, a feltétel csak annyi lesz, hogy az állat szerepeljen az állategészségügyi hatóság adatbázisában. A juhtartók kérték a törvényes keret kidolgozását és egyszerűsítését, hogy a termékeiket ugyanúgy árulhassák a gazdaságukból, mint más mezőgazdasági termelők.
A szakmai találkozások és megbeszélések sora január 16-án, kedden is folytatódott, akkor a tejtermelők és a húsmarhatenyésztők szakmai egyesületeivel találkozott a miniszter. A húsmarhatenyésztők az üszővásárlás támogatási programjának újraindítását kérték a minisztertől, szerintük ez az egyetlen megoldás a szarvasmarha-állomány csökkenésének mérséklésére. A húsmarhatenyésztők egyesületi elnöke, Dumitru Grigorean sajtónyilatkozata szerint a minisztertől ígéretet kaptak, hogy a programot újraindítják, lehet, még ebben az évben. Utoljára 2016-ban volt hasonló program érvényben, akkor a támogatás 5000 lej volt a tejhasznú üszőkre, 6000 lej a húsmarhaüszőkre és 8000 lej a húshasznú bika vásárlására.
A miniszter egy újfajta támogatásról is tájékoztatta a jelenlévőket, és reményét fejezte ki, hogy sokan fogják igényelni. A közvetlen támogatás a silókukorica hektárjára fog járni, a támogatási képlet kész van, és az unió mezőgazdasági bizottságát is értesítették. A hektáronkénti 360 eurós támogatást az idéntől fizetik majd azon állattenyésztőknek, akik bizonyítani tudják, hogy a silókukorica hektárjára megvan a három szarvasmarhával való leterheltség, vagyis a gazdaságban legalább háromszor annyi állat van, mint ahány hektár silókukorica.
A találkozók végén az agrárminiszter így nyilatkozott: „A szakmai szervezetekkel végigtárgyaltuk az összes mezőgazdászt érintő problémát és azokat a törvénymódosításokat, amelyeket meg kell hoznunk. Azt határoztuk, hogy ezután minden döntést a szakmai szervezetek és a minisztérium szakosztályai közösen fognak meghozni tárgyalások útján.”
