Konnáth Rita, a képtár vezetője ismertette: a tárlatot Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulójára és a magyar kultúra napjára időzítették. „Ennél méltóbban nem is ünnepelhetnénk, mint ezzel a kiállítással” – mondta. A kiállított képzőművészeti alkotások – festmények, grafikák, fotók, textíliák és térplasztikák – a Kádár László Képtár tulajdonát képezik, a harminckét éve minden évben megszervezett Csoma-tárlatok anyagából, illetve a kiállító művészek felajánlásából származnak.

A kiállítást Gazda József nyugalmazott tanár, író, műkritikus méltatta. Mint mondta, úgy érzi, mintha egy szentélybe került volna: egy szent ember emléke előtt tisztelgő szentélybe, melynek falain nem minden mű Kőrösi Csoma Sándort jeleníti meg, vagy nem az ő emlékére, tiszteletére született, de valamennyi alkotás az őróla megnevezett kiállítások anyagaként érkezett ide, és még ha nem is közvetlenül róla szól, nem őt jeleníti meg, mégis az ő szelleme előtt tiszteleg. 

„Külön emeli ennek a kiállításnak az időszerűségét, hogy nagy szülöttünk 240 esztendővel ezelőtt látta meg a napvilágot, és így ez az esztendő egészében Kőrösi Csoma Emlékévnek is tekinthető. Ha végignézzük ezeket a munkákat, azt látjuk, hogy a képek egy jó részének nem leíró, hanem szellemidéző jelleggel van kötődése a Csoma Sándor-szellemiséghez. És mint ilyen, érdemes a képek előtt elgondolkodni, töprengeni, hiszen a művészetnek ősi feladata szólni az észhez, az értelemhez és párhuzamosan a lélekhez is. Ezért ezek a művek tulajdonképpen ezt a feladatot teljesítik: megszólítják a lelkünket is, nem csak a szellemünket. Úgyhogy ajánlanám, áldozzanak időt, álljanak meg a munkák előtt, gondolkozzanak el rajtuk” – hangsúlyozta Gazda József.

A kiállítás-megnyitó hangulatát Gyerő Katalin tanítványainak, Somodi Ágota és Demes Judit rövid népdalelőadása emelte. A kiállítás március 3-ig tekinthető meg.