Csalódást keltően kevesen vettek részt a gazdatalálkozón, alig hetvenen, viszont Kovászna megye minden térségéből érkeztek, így a regisztrációs ívek szerint a helyieken kívül voltak erdővidékiek, sepsi- és orbaiszékiek is. 

Felvezetőként Fejér László Ödön szenátor, a parlament felsőháza mezőgazdasági szakbizottságának a tagja vázolta a törvényhozás mikéntjét, ugyanakkor arról biztosította a gazdákat, hogy részéről minden politikai segítséget megad, hogy a követeléseik teljesüljenek.

A fórum hátralevő részé­ben Könczei Csaba képviselő vette át a szót, aki egyrészt szakemberként, másrészt a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság korábbi ügyvezető igazgatójaként is tisztában van azzal, hogy milyen gondokkal küszködnek a gazdák. Összegezte azokat a történéseket, amelyek a gazdák elégedetlenségének tiltakozásba fordulásához vezettek. Meglátása szerint ennek első mozzanata az orosz–ukrán háború kitörése volt, amikor az Európai Unió lehetővé tette az ukrán gazdák számára, hogy terményeikkel gyakorlatilag ellenőrzés nélkül elárasszák az uniós piacot. Nem csak a búza, hanem más mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek is beözönlöttek, és ez hatással volt az EU-s gazdák bevételére, hiszen az olcsó ukrán termékek leverték a búza, repce és napraforgó árát is – magyarázta Könczei Csaba, aki szerint ez teljesen felborította az agrárélelmiszerek piacát. „Mindezek mellett arra ébredtünk fel, hogy az európai költségvetésből fegyverekre is adtak támogatást, pénzzel is segítették Ukrajnát, és emiatt a tagországok költségvetései csökkentek, gyakorlatilag az államháztartásokból kifogyott a pénz. Mit próbáltak tenni? A legnépesebb rétegen, a gazdákon próbálták ezt ellensúlyozni mind uniós, mind tagállami szinten, és ez vezetett a francia, a holland, a német és a román gazdálkodók felháborodásához. Emellett megjelent pár ökomegszorítás is, és ez a három tényező vezetett oda, hogy a gazdák tiltakozásokba kezdtek” – mondotta.

A képviselő ezt követően pontokba szedve elemezte a gazdák követeléseit, amelyeket lapunk január 17-i számában részletesen ismertettünk. Az ukrán konfliktus mellett olyan kérdések szerepelnek, mint a gázolaj támogatása, a hitelek és lízingkölcsönök elérhetővé tétele, a vadkárok megtérítése, a szakember-utánpótlás, a vetésforgó betartásának lehetetlensége, a mezőgazdasági gépek műszakiztatása, az időjárás okozta károk megtérítése, a tejtermelők támogatásának fokozása stb. A csomag egyébként egyaránt tartalmaz országos és háromszéki követeléseket is. Az ukrán termékek behozatalával kapcsolatosan elhangzott: Bulgáriában és a Moldovai Köztársaságban „cseleznek” az árukkal, gyakorlatilag átcímkézik a terményeket, hogy úgy tűnjön, azok nem a háború sújtotta országból származnak.

A gazdáknak is sok volt az észrevételük. Egy nagybaconi mezőgazdász elmondta: nem azt igényli, hogy az állam kifizesse a vadkárokat, arra tart igényt, hogy a hatóságok távol tartsák a medvéket a településektől, ebben az esetben tárgytalan lenne erről a kérdésről beszélni – hangsúlyozta. „Egész Európa vadállatait mi tartjuk, lassan a gazdákat is megeszik az állatok” – mondotta.

Egy másik gazda felhívta a figyelmet arra is, hogy a területalapú támogatásnál milyen turpisságok vannak: a Duna-deltában két cég ötmillió eurós támogatást kapott azért, hogy a nádat takarmánynövényként értékesíthesse. A nád a szakirodalom szerint az „ínségtakarmányok” kategóriájába tartozik, és csak a fiatal növények valamennyire megfelelőek erre a célra. A helyzet fonáksága, hogy míg a tényleges élelmiszert előállító gazdák a megélhetésükért küszködnek, addig az államnak van ilyesmire pénze. Erre egyébként a központi sajtó is felfigyelt: a Digi 24 hírcsatorna szerint a nádast legelővé átminősítő intézkedés a PSD-s Paul Stănescu „báró” családjának az érdekeit szolgálja, az ügyben most már több hivatal és az európai szervek is vizsgálódnak. A mocsár kaszálóvá/legelővé való átminősítése érdekében Florin Barbu mezőgazdasági miniszter is lobbizott, a tulceai APIA pedig szemrebbenés nélkül jóváhagyta az óriási összeg kifizetését.

A több mint negyven követeléspont összegzéseként Könczei Csaba elmondta: azon van, hogy azokat lehessen gyakorlatba ültetni. Mint hangsúlyozta, a legtöbb kérdés rendezése nem a parlament hatáskörébe tartozik, hanem kormányrendeleteket kell hozni azok érdekében.

A megbeszélés végén többen is amellett kardoskodtak, hogy a tiltakozást folytatni kell, különben a kormány nem foglalkozik a problémák megoldásával. „Oda kell állni a többi gazda mellé, mert hanem nem lesz ezekből semmi” – hangzott el. Könczei Csaba úgy vélekedett: bármilyen tiltakozás lesz, arra figyeljenek, hogy annak ne legyen semmiféle politikai színezete, mert voltak olyan helyzetek, hogy egyik vagy másik párt kisajátította a gazdák tüntetését. „Az eddigi megmozdulások méltóak voltak a háromszéki gazdákhoz. Erre kell vigyázni a továbbiakban is” – mondotta a képviselő.