Mózes László
Napnál világosabb, az elkövetkező időszak egyik jeligéje: mindent a választók kegyeiért. Pontosabban, a voksaiért. Azért a meggyőződésből, kényszerűségből, indulatból, avagy utolsó esélyként odabiggyesztett pecsétért, amely a romániai választók politikai opcióját jelzi majd az idei választási „szuperévben”, négy alkalommal is. A napokban még folynak az egyeztetések az európai parlamenti és az önkormányzati választások esetleges összevonásáról – nem túlzottan valószínű forgatókönyv, s nem is előnyös az erdélyi magyarok számára –, de hamarosan erre a vitára is pontot kell tenni, s következnek majd az újabb és újabb közvélemény-kutatások, amelyek egészen a választási eredmények ismeretéig lázban tartanak majd érdeklődőt s politikust egyaránt. Joggal egyébként, mert legyenek bármennyire is fásultak a választópolgárok, azért az mégis meghatározó jelentőségű, hogy négyévente beleszólhatnak – lelkiismeretük és elképzelésük szerint, nem irányítottan, avagy kényszerítve – a politikai erővonalak alakításába.
A közvélemény-kutatások közül máris megjelent egy új: az INSCOP közvélemény-kutató intézet legfrissebb, tegnap közzétett felmérése. A pártpreferenciákat is vizsgálták, vagyis azt, hogy amennyiben a következő hétvégén rendeznék meg az EP-választást, miként oszlanának el a szavazatok. Nem is számít már újdonságnak, hogy az adatsor szerint az RMDSZ a maga 4,8 százalékával – 5 százalékos bejutási küszöb mellett – akár európai parlamenti képviselet nélkül is maradhat, az érdekvédelmi szövetség esetében a felmérések zöme ugyanis öt százalék alatti eredményt vetít előre. A mért számok persze ettől még nem tekinthetők megnyugtatónak, sőt, az a szerencsésebb változat, ha az RMDSZ politikusai inkább mozgósítási kényszert látnak e mutatókban. Az RMDSZ-nek talán minden eddiginél nehezebb lesz voksolási részvételre bírnia a magyar közösség tagjait, főként az EP-választásokon, éppen ezért erre az első fordulóra kell a legkomolyabban készülni, hiszen a brüsszeli folyamatok nem lehetnek közömbösek az erdélyi magyarság számára.
Az INSCOP szerint a szociáldemokraták a voksok 29,5 százalékát szereznék meg, míg a kormánykoalíciót alkotó liberálisok a szavazatok 18,8 százalékára számíthatnak, ez sem tekinthető újdonságnak. Miként az sem meglepő immár, hogy a szélsőséges tömb a pódium harmadik helyezettje, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 18,4 százalékon, míg Diana Șoșoacă S.O.S. Románia nevű pártja 6,5 százalékon áll. Egyelőre nagy kérdés, megállítható-e a nacionalista előretörés, de szintén nehezen borítékolható, hogy miként alakul majd az Egyesült Jobboldal Szövetségének jelenlegi, 12,9 százalékos támogatottsága.
A felmérés arra is kitér, hogy az ország lakosságának több mint kétharmada (69,7 százaléka) borúlátóbb a jövőt illetően, köztük is legnagyobb arányban a szélsőségesek támogatói. Ez máris azt jelenti, hogy ezt az irányt mérsékelendő, még több populista kormányzati intézkedésre számíthatunk, ami sem rövid, sem középtávon nem szerencsés. Eközben pillanatnyilag a szélsőséges, nacionalista erők a voksok mintegy negyedét érezhetik a magukénak, nagyon jó esetben ez 20 százalék alá tolható, ám ez a választásokon magas részvételi arányt feltételez, ami viszont kevésbé kedvező az RMDSZ-nek. Éppen ezért fontos, hogy a magyar ajkúak minél nagyobb számban éljenek majd szavazati jogukkal, már az EP-választásokon is, s ezzel nemcsak közösségi célok elérését támogathatják, hanem részt vállalhatnak a szélsőségesek háttérbe szorításában is.
Borítókép: Az Európai Parlament az első idei választási célpont. Fotó: www.europarl.europa.eu
