Jövő tanévtől kötelezően önálló osztályokban kell tanítani a nyolcadikos diákokat, és ha előkészítőtől negyedikig összesen hat diákja van egy kis iskolának, mind az öt évfolyammal egyetlen tanítónak kell megbirkóznia. Ugyanez a helyzet ötödiktől hetedikig, ahol hat tanuló esetén egy összevont osztály indítható. A Hivatalos Közlönyben január 10-én közzétett új módszertan egyes iskoláknak kedvez, másoknak hátrányt jelent, ezt már tisztán látják az intézményvezetők, akiknek az említett útmutató szerint kellett összeállítaniuk az ősszel induló tanévre vonatkozó beiskolázási tervet.
Uzonban nincs baj
Uzonban a magyar tagozat gimnáziumi osztályait nem érinti negatívan az új rendelkezés. Nagy létszámú osztályaik vannak, jövő tanévben két ötödik osztályt tudnak indítani harminckét gyermekkel, a nyolcadikban huszonöt tanulóra számítanak. Ellenben a román tanulmányi vonalon ősztől egyetlen diák fog tanulni a nyolcadik osztályban. Lapunk érdeklődésére Szabó Margit, az uzoni Tatrangi Sándor Általános Iskola igazgatója elmondta, egyetlen hetedikes diákjuk helyzetét jövőre megoldják: néhány tanárnak plusz órát fog jelenteni, de ez nem okoz problémát. Az összevont ötödik, hatodik és hetedik román osztálynak összesen négy tanulója lesz.
Az Uzonhoz tartozó szentivánlaborfalvi, lisznyói és bikfalvi elemi iskolákban jelenleg is összevont osztályok működnek, változás a szentivánlaborfalvi Berde Mózsa Elemi Iskolában lesz, ahol ebben a tanévben az öt évfolyamon két osztály működik, ellenben gyermekhiány miatt ősztől nem indul előkészítő: marad négy évfolyam összevontan egyetlen osztályban, ezt nem lehet szétválasztani, a tíz tanulóval egy tanító elboldogul – mondta az intézményvezető.
Több figyelem a végzősöknek
A sepsiillyefalvi László Lukács Általános Iskolában ősztől öt diákkal kell önálló nyolcadikot létrehozni, jelenleg a hetedikes diákokkal együtt tanulnak a nyolcadikosok. Komán László iskolaigazgató szerint az új rendelkezés pozitívan érinti a végzős diákokat, előny számukra, mert a tanároknak több ideje jut egy diákra, s bár eddig is külön tanulták a három vizsgatárgyat (a magyart, a románt és a matematikát), ezentúl minden tárgy esetében csak velük foglalkozik a pedagógus a tanórán.
Átszervezik a gimnáziumi tagozatot, a jelenlegi két összevont osztály helyett ősztől három fog működni, az ötödik önállóan, a hatodik a hetedikkel összevontan, óraszám tekintetében ez plusz 0,6 állást jelent. Az elemi tagozaton is átcsoportosítják az évfolyamokat: ebben a tanévben a negyvenkét diák az előkészítőben, elsőben és negyedikben önálló osztályban tanul, a másodikosok a harmadikosokkal összevontan, de mivel ősztől tizenegy negyedikes elmegy ötödikbe, és nem jönnek a harmadikból ugyanennyien, a harmadiknak és a negyediknek együtt kell működnie, a többi önálló. Ez nem jelent plusz osztályt és plusz tanítót, csupán a csoportosítás változik.
Az Illyefalvához tartozó Aldobolyban 2017-től, Sepsiszentkirályban tavalytól nincs semmilyen szintű oktatás, a községközponti óvodában ősztől harminc gyermekre számítanak. A László Lukács Általános Iskolában jelenleg három óvónő, négy tanító és tizenhárom álláson tizennyolc tanár tanít, utóbbiak közül többen csupán heti egy-két órában.
A Sepsiillyefalvi László Lukács Általános iskolában ősztől öt diákkal indul a nyolcadik osztály
Dálnoki kilátások
Nem okoz gondot önálló nyolcadik osztály működtetése a dálnoki Darkó Jenő Általános Iskolában, ősszel tizenhat diákkal kezdenek, az utánpótlás is elegendő, de két-három év múlva jelentős létszámcsökkenésre számítanak az előkészítőben – tudtuk meg Bonda Anna Mária iskolaigazgatótól. Ősztől az ötödik és a nyolcadik osztály önállóan működik majd, a hatodik a hetedikkel összevontan, az elemiben is viszonylag jól állnak, az első két évfolyam együtt tanul, a többi külön-külön, ez jövőben sem változik. Az elemi osztályok tekintetében ez a rendelkezés nem sokat változtat a rendszeren, az összevont osztályok eddig is szükségszerűségből jöttek létre a kis létszámú iskolákban, mindig úgy alakították az osztályok csoportosítását, ahogy a lehetőség, a gyermeklétszám megkívánta. Mivel folyamatosan csökken a születések száma a faluban, mostantól számítva a harmadik évben lesz gond, amikor a jelenlegi kis ovisok végeznek – ecseteli az intézményvezető.
Bonda Anna Mária kérdésünkre elmondta, a dálnoki szülők többsége háztartásbeli, gazdálkodó, csak egy-két családból viszik városi iskolába a gyermeket, ott, ahol mindkét szülő ingázik. Az emberek látják, hogy jól felszerelt az iskola, jók a körülmények, a háromhektáros iskolakert is vonzó, fölösleges lenne naponta Sepsiszentgyörgyre vagy Kézdivásárhelyre, illetve vissza utaztatni – véli az igazgató. Szerinte a közepes létszámú osztályok előnyösek, jól lehet dolgozni, minden gyermekre jut figyelem és pályázatoknak köszönhetően tartalmas iskolán kívüli programokat is tudnak biztosítani a diákoknak, képzéseket a tanároknak. Jelenleg tizenhét pedagógusa, nyolcvanhárom diákja és huszonhárom óvodása van az iskolának, az utóbbi tíz esztendőben huszonöttel csökkent a gyermeklétszám.
Dálnokon apadó létszámra számítanak a Darkó Jenő Általános Iskolában
Folytonos átszervezés
Olyan a Kézdiszentlélek községi iskolahálózat, mint egy sakktábla, ott kell lépni, ahol arra szükség van, úgy ahogy a törvény és a gyermeklétszám engedi. Rancz-Gyárfás Elemér, az Apor István Általános Iskola igazgatója érdeklődésünkre elmondta, a községközponti iskolát nem érinti az új módszertan, a szülők ragaszkodnak az iskolához, ősztől még bővül is az osztályok száma, a jelenlegi egy előkészítő helyett kettő indul. Az erre vonatkozó beiskolázási tervet alátámasztották a szülők kérésével, az óvodában jelenleg nyolcvanhét gyermek van, bíznak abban, a következő években nagy létszámban érkeznek hozzájuk az ovisok és felnövő rendszerben létre tudják hozni az évfolyamonkénti párhuzamos két osztályt, amely korábban is működött: tavalyelőtt hagyta el az iskolát az utolsó ilyen nemzedék.
A községhez tartozó Kézdikőváron és Szárazpatakon ellenben változtatásokra lesz szükség. Jelenleg mindkét településen a hatodik tanul együtt a nyolcadik osztállyal, ősztől azonban a végzős osztályt önállósítani kell, ezért változik az V–VII. osztály csoportosítása is. Mivel utóbbi három évfolyamon van annyi diák, hogy két osztályt lehet létrehozni, ezt teszik: a korábbi két összevont gimnáziumi osztály helyett lesz három, ebből egyik a nyolcadik. Bonyodalmat okoz, hogy létszámtól függetlenül a hatodik és hetedik osztályt nem lehet összevonni. Az évfolyamnak megfelelő tantárgyak órarendjét ugyanis képtelenek egyeztetni, mert a szaktanárok egy része több iskolában is tanít. Hatodiktól új tantárgy a fizika, a kémia, a kisebbségi történelem, erre tekintettel kell lenni, ezért bonyolult az egyeztetés – mondta az iskolaigazgató. Szárazpatakon ugyanez a helyzet, kettő helyett három gimnáziumi osztály működik jövő tanévtől. Az elemi osztályokban mindkét településen a jelenleginél más csoportosításokra készülnek, ez mindig a gyermeklétszámtól függ. Kiskászonban jelenleg előkészítőtől harmadikig egy összevont osztály működik, a negyedikesek a felső tagozatosokkal együtt ingáznak a központba.
Rengeteg egyeztetést igényel, hogy évről évre a gyermeklétszámhoz igazítsák az összevont osztályok szerkezetét, a gimnáziumi osztályokban az órarend összeállítása még akkor is nehéz lenne, ha jóval a tanév előtt tudnák, kik fognak tanítani, de gyakran az utolsó percben derülnek ki ezek – részletezte Rancz-Gyárfás Elemér iskolaigazgató.
Kézdikőváron eggyel több gimnáziumi osztály lesz jövőben
Szárazajtán is lépni kell
A nagybaconi Konsza Samu Általános Iskola mindkét alegységében – a kisbaconi Benedek Elek Elemi Iskolában, illetve a szárazajtai Ajtai Abod Mihály Általános Iskolában – összevont csoportok működnek az óvodában és két-két összevont osztály az elemiben, ez jövőre sem változik, viszont Szárazajtán a jelenlegi két gimnáziumi osztály helyett három lesz – tudtuk meg Baló Ervintől, a Konsza Samu-iskola igazgatójától. Ősztől a nyolcadik különválik hat diákkal, az ötödik, hatodik és hetedik osztályban maradnak tizenheten, nagyon nehéz lenne három korosztályt tanítani egyetlen osztályban, ezért jóváhagyást kérnek a megyei tanfelügyelőségtől, hogy a hetedik osztály hét gyermekkel önállósuljon – mondta az intézményvezető. Természetesen ez plusz órát jelent a tanárok számára, ez nem gond, ellenben többen tanítanak más iskolában is, nehéz lesz egyeztetni az órarendet – véli Baló igazgató. A községközponti iskolában nem lesz szükség átszervezésre, az óvodában is marad a három csoport. Az említett három település óvodáiban kilencvenöt gyermek tanul, az iskolák elemi tagozatán százhatvanhét diákot tartanak nyilván, a gimnáziumban százkettőt.
Több pénzre és állásra van szükség
A jelenlegi tanévben száznyolc magyar tagozatos elemi és harmincegy gimnáziumi összevont osztályban tanul több száz háromszéki magyar diák. A román vonalon huszonnyolc, illetve tizenegy ilyen osztály működik a megye vidéki településein, ezt jócskán módosítja a tavaly elfogadott oktatási törvény. A községközpontok egy részében és a hozzájuk tartozó nagyobb falvakkal együtt harminc háromszéki településen tanítanak összevont osztályokban a gimnáziumi tagozaton, többségükben át kell csoportosítani az osztályokat, önállóvá kell tenni a nyolcadikokat – hangsúlyozta lapunk megkeresésére a megyei főtanfelügyelő. Kiss Imre elmondta, az új oktatási törvény új szabályzókat igényel, és amit ezek a rendeletek előírnak, az kötelező: meg kell oldani akkor is, ha ez egyes iskolákat negatívan érint. Az iskoláknak ennek alapján kellett összeállítaniuk a jövő tanévi beiskolázási tervet, a vonatkozó módszertan azonban szinte az utolsó órában jelent meg, nem volt könnyű úgy tervezni, hogy az iskolák számára jelenleg több tényező ismeretlen – mondotta.
Kiss Imre szerint az új szabályozás engedékenyebb a jelenleginél az összevont osztályok tekintetében, mert a nyolcadikosoknak lehetőséget biztosít, hogy önálló osztályban tanuljanak, készüljenek fel a záróvizsgára. Gimnáziumban amúgy is igen nagy megpróbáltatás az összevont osztály, nehéz eredményt elérni – mondta a főtanfelügyelő.
Szárazajtán haton tanulnak ősztől a nyolcadikban
Úgy véli, a kis létszámú iskolák számára kedvező lehet az új jogszabály, mert egy adott cikluson belül, tehát az elemi öt évfolyamán és a gimnázium ötödik, hatodik és hetedik osztályában már hét-tízes összlétszám esetén szétválaszthatóak a csoportok, nem kötelező egyetlen osztályba zsúfolni minden diákot, erre csak akkor kerül sor, ha hatan, illetve ennél kevesebben vannak. Gyakorlatilag arról van szó, hogy mivel az oktatási törvény szerint a minimális osztálylétszám tíz, a tanfelügyelőség jóváhagyhatja nyolc diákkal is adott osztály működését, esetenként hat-hét diákkal is lehet önálló osztályt létrehozni, erre viszont már a minisztériumnak kell rábólintania. A főtanfelügyelő szerint az is előrelépés, hogy az előkészítő osztályokat önállóvá próbálják tenni, de gyermekhiány miatt, illetve azért, mert több szülő faluról városi iskolába viszi gyermekét, ez nem mindenütt tud megvalósulni. A korábbi módszertan szerint nem lehetett öt évfolyamot az elemiben egy közös osztályba bezsúfolni, erre most lehetőség van. A számok függvényében kell elosztani, hogy melyik évfolyam melyikkel társul, helyzetenként változik, hogy miként csoportosítják az osztályokat – szögezte le Kiss Imre.
Összességében az összevont osztályokat érintő és az önálló nyolcadikokra vonatkozó új módszertant a főtanfelügyelő pozitívnak tartja, de ehhez pénzre és több állásra van szükség, Háromszék esetében előreláthatóan legalább tizenöt plusz katedrára. Kiss Imre bízik abban, a minisztérium ezekre felkészült és biztosítja a lehetőségeket, hogy a törvényt alkalmazni lehessen.
