A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének negyedik könyvét olvasva nem véletlenül ötlik fel a Bánffy Miklós trilógiájának címsora – Megszámláltattál, Híjával találtattál, Darabokra szaggattatol –, mely a maga során Dániel próféta könyvének egy közismert részére utal.
A Kárpátországi szolgálat című kötetben közölt főpásztori, lelkészi interjúk ugyanis a világ különböző részein élő magyarság jelenlegi helyzetébe engednek betekintést, feltárulnak a közösségünk előtt álló kihívások, gondok, melyek egyfajta megméretéssé, számvetéssé állnak össze. A lelkészek, egyházi főemberek, lelki vezetők szavaiból kisugárzó cselekvő hit révén azonban a kötet végkicsengése mégis éppenhogy ellentétes mind a bibliai, mind a Bánffy Miklós-i folytatással: könnyűnek találtattál, illetve híjával találtattál. Sőt, e hit mintha még a „darabokra szaggattatás” tényét is ellensúlyozná, annak tragikumát egyfajta dacos bizakodássá lényegítené át: szétszaggatva bár, különböző országokban, sőt, más-más kontinensen, de él és élni akar a magyar.
A Kárpátországi szolgálat című kiadvány három év alatt immár a negyedik kötete a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének. Szólnunk kell e szervezetről, mert alapítása óta igen aktív, és bebizonyította, hogy nem pillanatnyi fellángolás, szalmaláng-lelkesedés hívta életre, hanem létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. Az, hogy három év alatt immár négy kötet látott napvilágot a SZMÚE kiadásában, már csak azért is elismerésre méltó teljesítmény, mert a kiadvány szerzői, szerkesztői zömükben ma is aktív, napilapnál, rádiónál, más médiánál dolgozó újságírók, akiknek így napi munkájuk mellett kell időt és energiát áldozniuk a kötet – és a korábban megjelent három másik könyv – megszületéséhez. És itt kell szólni Galbács Pálról is, akit szerényen csak az „ötletgazda” címmel illetnek, de valójában sokkal több annál: szellemi atyja, mozgatója, éltetője, mecénása, pártfogója a szervezetnek, aki korát meghazudtoló hatalmas lendülettel jön újabb és újabb elképzelésekkel, tervekkel, hihetetlen energiát mozgósítva értékteremtő, nemzeti identitásunk megőrzését célzó kezdeményezésekbe.
A szerzők, szerkesztők, munkatársak, az ötletgazda méltatása mellett pedig szólnunk kell az alanyokról is. Arról a húsz egyházi vezetőről, püspökről, lelkészről, aki a szerzők kérdésére őszintén vall életéről, hivatásáról, nyíltan szól az egyházak előtt álló kihívásokról, nehézségekről, közösségéért felelős értelmiségiként osztja meg dilemmáit, hitet erősít, irányt mutat. „Nagy nevek” szerepelnek a kötetben, a háromszékiek számára ismerős és ezért különösen érdekes lehet a Kató Bélával, Kovács Gergellyel, Kovács Istvánnal, Zelenák Józseffel folytatott beszélgetés. De nemcsak Erdélyre fókuszál a kötet, hanem megszólalnak a Kárpát-medence más részein – Magyarországon, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken – élő egyházi emberek is, de Ausztráliában élő, gyakorló lelkésszel készített interjút is lehet olvasni. Ami közös, az a beszélgetések központi gondolata, amit Szekeres Attila szerkesztő is megfogalmaz az Előszóban: egyházaink nemzetmegtartó ereje, munkája, hiszen elvilágiasodott mindennapjainkban ez a feladat jelentősen felértékelődött.
A kötetből ízelítőképpen a 70. életévét szerdán betöltött Kató Béla volt illyefalvi lelkésszel készült interjút közöljük: az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét a napokban részesítette Novák Katalin köztársasági elnök a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetésben.
Kárpátországi szolgálat, szerkesztette Szekeres Attila és Sarány István, ötletgazda Galbács Pál, kiadta a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete, Illyefalva, 2023. A könyv megvásárolható a Háromszék lapárudáiban
