Romániát kártérítésre kötelezik

2024. február 2., péntek, Belföld

Marcel Ciolacu miniszterelnök arra számít, hogy Romániát kártérítésre kötelezik abban a perben, amelyet a kanadai Gabriel Resources vállalat indított ellene a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt – derült ki a politikus tegnapi sajtónyilatkozatából.

  • Marcel Ciolacu miniszterelnök. Fotó: gov.ro
    Marcel Ciolacu miniszterelnök. Fotó: gov.ro

„Már megszoktam, hogy miniszterelnökként nekem nyújtják be a számlát a mások által elkövetett ostobaságokért” – idézte az Agerpres hírügynökség Ciolacu sajtóértekezleten tett kijelentését. A politikus hozzátette: éppen a csütörtöki kormányülésen döntöttek arról, hogy egy ügyvédi irodát bízzanak meg a román állam jogi képviseletével a Pfizer gyógyszeripari cég által kezdeményezett, a Románia által megrendelt, de később visszautasított vakcinákkal kapcsolatos perben.

A verespataki bánya­projekt meghiúsulása miatt indított per kapcsán Ciolacu bejelentette: február 10-ig várható, hogy megszületik a jogerős ítélet, ezért a szerdai kormányülésen megkérte az illetékeseket, gyűjtsenek össze minden információt, kérjék ki az összes adatot az üggyel foglalkozó ügyvédektől, hogy „a románok megtudhassák az igazságot”. Azt is elmondta, hogy a kártérítés kifizetéséről tárgyalni készülnek a kanadaiakkal a jogerős döntés után. 

A Gabriel Resources, a Roșia Montană Gold Corporation (RMGC) fő részvényese 2017-ben indított kártérítési eljárást Románia ellen a Világbankhoz tartozó nemzetközi fórumon, a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) arra hivatkozva, hogy több milliárd dolláros veszteséget szenvedett, amiért a román hatóságok – miután 1997-ben bányászati célú koncesszióba adták a területet – a környezetvédők tüntetéseinek hatására végül mégsem tették lehetővé a külszíni ciántechnológiás aranybánya megnyitását Verespatakon. Az Erdélyi-érchegységben, Verespatakon és környékén az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szándékozta megnyitni, ahol ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen Románia-szerte, ezért a parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

A bukaresti média felidézte: 2016-ban a Dacian Cioloș vezette szakértői kormány kérte az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét (UNESCO) hogy az ókori aranybányászatáról híres Verespatakot nyilvánítsa a világörökség részévé. Bár az azt követő szociáldemokrata (PSD) kormányok – éppen a kártérítési pertől tartva – megpróbáltak kihátrálni a világörökségi procedúrából, 2020-ban Ludovic Orban liberális kormánya újraindította az eljárást az UNESCO-nál, amely 2021-ben Verespatakot és környékét is a világörökségi helyszínek közé sorolta, és egyidejűleg felvette a veszélyeztetett világörökségi listára is, amíg a kitermelés miatt az épségét fenyegető veszélyek el nem hárulnak.

Dacian Cioloș volt miniszterelnök tegnap közösségi oldalán reagált az őt ért vádakra, azt állítva, hogy Romániának most nem a „törvénytelen kitermelés megakadályozása”, hanem a Victor Ponta vezette (2012–2015) szociáldemokrata kormány felelőtlen ígéretei miatt kell több milliárd dolláros kártérítést fizetnie. Szerinte Verespatakból a PSD és holdudvara akart hasznot húzni, most pedig másokra próbálja kenni a közpénzekből kifizetendő kártérítés felelősségét. 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1543
szavazógép
2024-02-02: Szabadidő - :

A nap fotója

2024-02-02: Belföld - :

Sztrájk lehet az egészségügyben

Újabb tüntetéseket szerveztek tegnap, és továbbra is általános sztrájkkal fenyegetnek az egészségügyi szakszervezetek, amelyek 20–30 százalékos béremelést követelnek, és a kormány takarékossági intézkedései által megvont vagy visszanyesett pótlékok folyósítását, a létszámstop feloldását sürgetik.