Az ünnepi esemény résztvevőit Porzsolt Levente, a zágoni Mikes Magánerdészet vezetője köszöntötte, aki az erdészet megalakulása óta – két és fél év kivételével, amikor Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter tanácsadója volt – szolgálja az intézményt: kezdetben fiatal erdészmérnökként, majd az erdészet első igazgatója, Besenyei István 2016-ban bekövetkezett halálától az erdészet vezetőjeként.

Az évfordulót méltató ünnepi beszédek előtt Porzsolt Levente arra kérte a jelenlevőket, hogy egy percnyi csenddel adózzanak az erdészet elhunyt munkatársai, Besenyei István igazgató, valamint Dima Levente és Barthi Zoltán erdészek emlékének, hiszen amint hangsúlyozta, a magánerdészet életében és fejlődésében jelentős szerepük volt.

Visszapillantás

A zágoni magánerdők visszaszerzését, majd az erdőtulajdonosok társulását, illetve a magánerdészet megalakulását akadályozó bonyodalmakat, áskálódásokat, keresztbe tevéseket és ezek elhárítása érdekében tett lépéseket Kiss József volt polgármester ismertette, aki 2000 és 2020 között vezette a községet.

A volt polgármester elmondta, amikor megjelent a magánerdészetek létrehozására vonatkozó törvény, elhatározta, hogy mindenáron létrehozza a zágoni magánerdészetet. Ennek működési alapszabályzata kidolgozásához segítségre volt szükség, és kihez máshoz fordulhatott volna, mint erdészeti szakemberekhez. Csakhogy erdészeti szakembert abban az időben csak az állami erdészetek berkeiben lehetett találni, sokan nem merték nyíltan vállalni a feladatot, végül Besenyei István és Ioan Dumuț erdészmérnököket sikerült meggyőznie, akik titokban felvállalták a segítségnyújtást. A magánerdészet létrehozásához követelmény volt a megfelelő nagyságú erdőterület bizonyítása, kezdetben nehezen lett meg a 6000 hektár, de menetközben az erdőtulajdonosok társulásához – amely a magánerdészet munkaadója – csatlakoztak közbirtokosságok, magán­erdő-tulajdonosok, orbaiszéki és bodzavidéki községek, így jelenleg 20 ezer hektáron gazdálkodik a zágoni magánerdészet.

Az erdészet hatósági engedélyeztetése során rengeteg akadályba ütköztek Bukarestben, mondta a volt polgármester. Ennek mind etnikai töltetű politikai oka volt, ugyanis nem nézték jó szemmel, hogy a magyarok erdészetet alapítanak. Pedig ez a magánerdészet nem a magyaroké, nem a románoké, hanem a közösségé, mindazoké, akiknek itt van erdőtulajdonuk, hangsúlyozta Kiss József, és megköszönte a bodzavidéki román erdőtulajdonosoknak, hogy a zágoni magánerdészetet választották.

A bukaresti gáncsoskodás mellett itthon is voltak kerékkötők. Ezek közül néhai Adrian-Vlad Cășunean prefektust és Varga Józsefet, az Avicola egykori megboldogult igazgatóját említette. Utóbbi a Bóta Közbirtokosságnak ártott a legtöbbet, mutatott rá Kiss József, és elmondta, hogy annak idején a zágoni földosztó bizottság a közbirtokosságnak 3000 hektár erdőt igazolt, de Varga József ténykedéseinek köszönhetően a prefektúra ebből 2000 hektárt elvágott, a maradék 1000 hektárt pedig a közbirtokosság Varga Gusztáv vezetése alatt eladta, így a helybéliek erdőterülete brassói tulajdonba került.

A volt polgármester arra is kitért, hogy a magánerdészet megalakulása után számos hatósági ellenőrzésen esett át mind a helyi önkormányzat, mind az ünnepelt intézmény, de nem találtak semmit. Végezetül Kiss József arra kérte a jelenlevőket: vigyázzanak az erdőre és egymásra, mert rosszakaró mindig kerül.

Ellenszélben

Tamás Sándor megyeitanács-elnök ismertette, hogy huszonöt évvel ezelőtt Ráduly Róberttel, néhai Birtalan Ákossal, Kelemen Attilával és Tánczos Barnával együtt tagja volt annak a parlamenti bizottságnak, amely kidolgozta az erdők visszaszolgáltatására és a magánerdészetek létrehozására vonatkozó törvényt. Mint mondta, hatalmas ellenszélben kellett dolgozniuk. Sokan voltak, akik nem akarták kiengedni az erdőtulajdonnal való gazdálkodást az állam kezéből, mert tudták például, hogy a zágoni magánerdészet területén kitermelt fa haszna helyben marad, ezzel szemben, ha az állami erdészet gazdálkodik a háromszéki erdőterületeken, akkor a haszon Bukarestbe megy, onnan pedig esetleg Tulcea megyei fejlesztésekre tudják fordítani.
 

A hegyen túl nem ismerték

Tánczos Barna a közösségi ügyek sikeréhez vezető emberi szerepvállalás fontosságát hangsúlyozta, mint mondta: emberek nélkül nincsenek intézmények, ma pedig ezeknek az embereknek a munkája révén él a magánerdészet Zágonban. Felidézte, hogy annak idején milyen nehéz volt megértetni a parlamentben a magánerdészetek létrehozásának létjogosultságát, hiszen a hegyen túli képviselők a közbirtokosság fogalmát sem ismerték. „Közbirkáknak” nevezték azokat, akik az állami hegemóniát meg akarták szüntetni, mondta a szenátor, majd elismeréssel szólt mindazokról, akik küzdelmes munkájukkal hozzájárultak a magánerdészet megalapításához, s hozzátette: tisztelettel kell adóznunk azoknak is, akik már nincsenek közöttünk, de részt vállaltak a munkában, mely húsz évvel ezelőtt ismeretlen volt sokak számára.

Ma azokat az embereket kell ünnepelni, akiknek köszönhetően ezek az intézmények léteznek és jól működnek, hangsúlyozta Tánczos Barna, megemlítve Kiss József küzdelmes munkáját, és azt is, hogy Porzsolt Leventében nemcsak egy jó szakemberre, hanem barátra talált, aki tisztességes munkájával a minisztériumban tiszteletet vívott ki, és a magánerdészet vezetőjeként is helytállt, hiszen az intézmény minden átvilágításon átment, minden próbát kiállt.

Haszon a községnek

Kiss Augustin zágoni polgármester rövid felszólalásában elmondta, hogy három és fél éve irányítja a községet, ez alatt csak jó dolgokat tapasztalt a magánerdészettel való együttműködésben.

Az elöljáró beszámolt arról, hogy az önkormányzat tulajdonában levő 5025 hektár erdőt és 1000 hektár legelőt a Mikes Magánerdészet kezeli, s az ő polgármestersége alatt a lakosságnak 842 köbméter építőfát és 18 ezer méter tűzifát értékesítettek, további 46 310 köbméter fát cégeknek árvereztek el. Az értékesített fa bevételeiből a községközpontban és a hozzá tartozó Papolcon utakat, középületeket, focipályát javítottak, újítottak fel, és gépeket vásároltak. „Büszkék vagyunk, hogy Zágonban van az ország egyik legjobban működő magánerdészete” – mondta a polgármester.

A közösségről is szól

– fogalmazott záróbeszédében Porzsolt Levente, az erdészet vezetője, s kifejtette, hogy az általa vezetett intézmény azokat a közösségeket szolgálja, amelyek a Mikes Magánerdészetre bízták erdőterületüket. Ezek az egyházak, közbirtokosságok, magánerdőtulajdonosok, illetve Zágon, Réty, Uzon, Nagyborosnyó, Dobolló, Zágonbárkány, Szitabodza, Kommandó, Barátos és Kovászna települések önkormányzatai. Az erdészet által kezelt terület a kezdeti 6500 hektárról jelenleg 20 000 hektárra gyarapodott. „Ezt csak tisztességes munkával és jó emberi kapcsolatok kialakításával lehetett elérni” – hangsúlyozta Porzsolt Levente.

Az erdészet megalakulása óta az intézmény csak fejlődött, új székházat vásároltak, ahol a munkatársak jó körülmények között dolgozhatnak, a Bótában menedékházat építettek, de különböző programok keretében a közösségi életben is szerepet vállaltak. Például tavaly őszön mintegy 200 résztvevővel Kommandón megszervezték a XXII. Kárpát-medencei Erdészeti Konferenciát, amely a legnagyobb magyar erdésznek tartott Bedő Albert (1839–1918) székely erdész-akadémikus, államtitkár, főerdőmester sírjának megkoszorúzásával kezdődött Kálnokon.