Ha a román kormány iránti bizalom növelése volt a célja Marcel Ciolacu kormányfőnek a hétvégi székelyföldi látogatásán, akkor ezt a célt nem érte el – véli Sepsiszentgyörgy polgármestere. Antal Árpád leszögezte: Székelyföld létezik és létezni fog, autonómiája is volt és lesz még, most azonban más, országos problémát ajánl a miniszterelnök úr figyelmébe, a közoktatásból eltűnő gyermekekét.
Eljuthatott a miniszterelnökhöz annak az RMDSZ által készíttetett közvélemény-kutatásnak az eredménye, amely szerint az erdélyi magyarság nagy többsége a magyar kormányban bízik, a román kormányban pedig nem (ahogy egyébként a román többség sem), és valószínűleg ennek a bizalomnak a növelésére érkezett az elmúlt hétvégén Székelyföldre – vélekedett Antal Árpád, aki Marcel Ciolacu azon kijelentését, hogy Székelyföld nem is létezik, inkább butaságnak tartja és a tudatlanság számlájára írja. Az utóbbi időben észrevehető, hogy Székelyföld léte vagy nemléte előkelő helyen szerepel a miniszterelnök problémáinak lajstromán, Sepsiszentgyörgy polgármestere azonban a nyolcadikosok lesújtó eredménnyel zárult próbavizsgája kapcsán egy jóval reálisabb gondra hívja fel a figyelmet: a gyermeklétszám ijesztő apadására. Nemcsak arról van szó, hogy míg 1990-ben 315 ezernél több gyermek született, 2019-ben már alig 188 ezer, hanem arról is, hogy ezek közül hányan végzik el az iskolát.
Az idén a nyolcadikosok próbavizsgáján 163 ezer diák vett részt, 2009-ben azonban közel 222 ezer gyermek született, azaz 59 ezer gyermek (több, mint Sepsiszentgyörgy jelenlegi lakossága) tűnt el 14 év alatt az oktatási rendszerből (vagy az országból). A miniszterelnöknek azzal kellene foglalkoznia, hogy hol vannak: ha elhagyták az iskolát, az igen nagy probléma, ha pedig elhagyták az országot a szüleikkel együtt, az még nagyobb – jelentette ki Antal Árpád. A számok ijesztőek: 2023-ban mintegy 114 500 diák érettségizett, de már az első osztályt sem kezdte meg mind a 221 ezer 2005-ben született gyermek, hat év után mindössze 206 ezren jelennek meg az iskolai nyilvántartásokban. Ez azt jelenti, hogy hat év alatt 15 ezres a fogyás, a tizenkettedik osztály végéig pedig a 18 évesek szinte fele nem is jut el, legalábbis nem Romániában. A kivándorló románok igen nagy számban telepedtek le Spanyolországban és Olaszországban (már többen élnek ott, mint ahányan Románia bármelyik történelmi kisrégiójában maradtak), két olyan államban, ahol léteznek autonóm területek – így hát inkább azon kellene a miniszterelnök úrnak elgondolkodnia, hogy autonómiával nem tudná-e itthon tartani az embereket...
Marcel Ciolacu további kijelentéseire visszatérve Antal Árpád leszögezte: hiába tesznek úgy sokan, mintha az erdélyi magyarság nem létezne, ez nem Amerika, ahol mindenki amerikai, hanem Európa, amelynek egyik őshonos nemzete a magyar. A huszadik században és főként a kommunizmus idején az anyanyelvhasználat korlátozásával és irányított betelepítésekkel próbáltak elrománosítani minket, 2012–13-tól azzal, hogy eluralkodott a „románok” megnevezés, de mi nem románok vagyunk, hanem román állampolgárságú magyarok; egyébként léteznek az Európai Unióban kisebb létszámú és területű országok is annál a négy erdélyi megyénél, amelyeknek magyar (RMDSZ-es) vezetői vannak. Sokan vannak, akik nem szeretik az RMDSZ-t, de ezekben a pillanatokban nagyon világos, hogy csak az RMDSZ tudja a magyarság képviseletét ellátni, épp ezért egy nagy közösség képviselőjeként megkerülhetetlen tényezővé kell válnia Romániában – hangsúlyozta a sepsiszentgyörgyi elöljáró, emlékeztetve arra, hogy annak idején a magyarok tömegesen, lelkesen, az RMDSZ-szel is szembemenve szavaztak Traian Băsescura az elnökválasztáson, aztán pedig Klaus Iohannisra, de egyikkel sem értek el semmit. Egyértelmű, hogy Marcel Ciolacu részéről sem számíthatunk semmi jóra, de ő csak a sokadik román politikus ebben a sorban – fejtette ki Antal Árpád, aki szerint lehet választásokat nyerni nacionalista megnyilvánulásokkal (ámbár ezekből is inkább az eredeti változatra fognak szavazni az ilyesmire fogékonyak, mint az utánzatokra), de nem lehet országot építeni egy olyan miniszterelnökkel, aki – akár magától, akár tanácsadóira hallgatva – megbánt egy kisebbséget.
Antal Árpád az új magyar államfőtől is azt várja el – ezt kérdésre válaszolva mondta –, hogy ne hozzon létre és ne erősítsen meg törésvonalakat, hanem próbálja meg áthidalni vagy betömni a meglévőket, azaz legyen a magyar egység megtestesítője, és legalább lélekben minden magyar elnöke.