Sokkal jobb lenne, ha úgy, mint régen, amikor a király vonult hadba csapatait vezetve, most is az államfők mennének háborúba katonáik élén, és az első vonalban, a lövészárkokban élveznék az általuk kirobbantott háborúk szépségét. Sajnos, nem így van.

Egyelőre, szerencsére, itt-ott még béketárgyalásokról is esik szó. Most Isztambulban szerveztek egy diplomáciai fórumot, ahol már 2022-ben is tárgyaltak a békéről. Erdoğan török elnök azt mondta, hogy 2022 márciusában, néhány héttel az orosz invázió után nagy lehetőség lett volna a békekötésre, de azt elszabotálták. (Nem árulta el, hogy kik, de sokan úgy sejtik, hogy többek közt az Egyesült Államok is.) Dunda György kárpátaljai újságíró a Háromszék február 28-i számában azt írja: ha Boris Johnson bukott miniszterelnök, „az isztambuli egyeztetések idején nem siet az ukrán fővárosba, jó eséllyel réges-régen béke lenne”. (De akkor nem fogy el a sok divatjamúlt fegyver és lőszer.)

Maradt a háború. Oroszország támad, a NATO-tagországok támogatják Ukrajnát, amely védekezik. Macron francia elnök is megmondta, hogy nincs kizárva az sem, hogy szárazföldi csapatokat küldjenek oda. Világ- és Ukrajna-megváltó ötletéből nagy vita kerekedett, több NATO-tagország vezetője (Olaf Scholz német kancellárral az élen) nem lelkesedett a javaslatért, és mindenki azt remélte, hogy Macron visszakozik. Ráadásul az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is teljes támogatásáról biztosította Ukrajnát, és a francia elnök újólag megerősítette, hogy mindent jól meggondolt, és bizony küldene katonákat. A császár, Ferenc Jóska is mindent meggondolt, mindent megfontolt 1914-ben, amikor kirobbantotta az első világháborút, amelyet el is veszített az Osztrák–Magyar Monarchia.

A német kancellárt most hadititkok elárulásával vádolják az angolok, mert nyilvánosságra hozta, hogy brit katonák támogatják az ukránokat a Storm Shadow rakéták indításában, amelyek orosz célpontokat támadnak. A németek nem akarnak az angolokéhoz hasonló német Taurus rakétákat adni, mert azokkal Moszkvát is lehetne támadni, és Scholz kancellár nagyon meg van ijedve, nehogy azokat politikai szempontból kényes célpontok ellen használják. A németek a második, elvesztett világháború után (miután az elsőt is elvesztették) nem akarnak katonákat küldeni külföldre. (Biztosan attól félnek, nehogy a harmadikat is elveszítsék.)

Nekik van tapasztalatuk az orosz főváros elleni támadásokban, ahonnan saját fővárosukig, Berlinig kellett visszavonulniuk. Az igaz, hogy most már mellettük lennének (vagy vannak) akkori ellenségeik, az angolok, a franciák és az amerikaiak is. Lehet, hogy Ukrajna a segítség fejében nekik szívesebben adna területeket, mint az oroszoknak a béke ellenében.

Putyin elnök a múlt héten tartott egy több mint kétórás szövegelést évértékelő néven, ahol ecsetelte az ukrán fronton és a fegyvergyártásban aratott orosz sikereket. Megtudván Macron elnök javaslatát a katonadologról és Ursula von der Leyen véleményét, ismét enyhén megfenyegette a nyugati országokat, mondván: „Meg kell érteniük, hogy nekünk is vannak fegyvereink, amelyek képesek célpontokat támadni területeiken.”

Ez amolyan atombombával való ijesztgetés. Bizony a NATO-tagállamok egy részének is van atombombája, és azok is visszalőhetnének. De ha ezt tervezik, akkor ideje nekifogni köveket, botokat előkészíteni, kőbaltákat gyártani a negyedik világégés megvívásához, hogy ha még maradnak emberek a földön, legyen mivel háborúzniuk.

Szerencsére van nekünk egy NATO-főtitkárhelyettesünk Mircea Geoană személyében, aki megnyugtatott, mondván, hogy az orosz atomcsapással való fenyegetés csak a pszichológiai hadviselés része, amit már két évvel ezelőtt is hallottunk. És azt is mondta, hogy a szövetségeseknek joguk van új ötletekkel előállni (mint a franciáknak a katonaküldéssel), de a NATO-nak nincs ilyen szándéka. Ezt mondta különben a NATO-főtitkár is, de nem tudni, hogy ha esetleg a mi Iohannis elnökünk lesz az új főtitkár, ő mennyire lesz harcias (vagy mit súgnak neki, amihez szokás szerint tartja majd magát).

Borítókép: Putyin évértékelőjében megfenyegette az Ukrajnát támogató nyugati államokat. Fotó: kremlin.ru