Allen Coliban, az üdülőhelyet is magában foglaló Brassó polgármestere beszédében közölte: 35 évvel halála után szobor őrzi a város vértanújának emlékét. Hangsúlyozta, nagyon fontos visszagondolni rá, hiszen azért mondott le az életéről, „hogy mi szabadok lehessünk”. A szobor az egykori villanyszerelő, amatőr festő és szobrász Ikaroszt ábrázoló művének nagyobb léptékű változata. Allen Coliban szerint a görög mitológiai alakot megformáló mű jelképezi leginkább azt, ahogyan Liviu Corneliu Babeș élt és meghalt. Azt mondta, a helyszínválasztás – Brassópojána főutcája – is tudatos döntés volt, az volt a cél, hogy a forgalmas helyszínen álló szobor minél több embert emlékeztessen Babeș mártíromságára.

Mihai Cătălin Văsii, Brassó megye prefektusa arra figyelmeztetett, hogy bár a brassóiak büszkék hősükre, a gyerekek nem tanulnak róla a város iskoláiban. Ezért a tanfelügyelőséggel közösen megpróbálnak változtatni ezen – mondta.

Az Agerpres azt írta, a szobron helytelenül szerepel a vértanú neve, amit a polgármester ígérete szerint kijavítanak. Az emlékművet 140 ezer lejből állíttatta a város önkormányzata.

Liviu Corneliu Babeș 1989. március 2-án 16 óra körül gyújtotta fel magát a brassópojánai Bradul sípálya aljában sok ember szeme láttára, akik között külföldi turisták is voltak. Mielőtt benzinnel lelocsolta és felgyújtotta magát, egy közeli fa törzsére a Stop Murder, Auschwitz = Brașov feliratot rögzítette. Így tudatta: tette a regnáló kommunista diktatúra ellen irányul. Bár skót turisták eloltották a tüzet és kórházba vitték őt, két óra múlva meghalt. Egyes vélekedések szerint a kommunista hatalom utasítására megmérgezték. A kommunista titkosszolgálat, a Securitate megpróbálta eltussolni halálát, amelyről a román közvélemény csak a Szabad Európa Rádióból értesült.

Liviu Corneliu Babeșt 1996-ban Brassó díszpolgárává, 1997-ben a román nemzet vértanújává nyilvánították. Brassóban utcát neveztek el róla, és a brassópojánai templomkertben is van emlékműve.