— A nemzeti közösségek fennmaradásának és gazdasági megerősödésének egyik kulcsfontosságú feltétele az önálló, állami finanszírozású, anyanyelvű egyetem megléte. Jól tudják ezt Európa kisebbségei, hiszen mindegyik, körülbelül százezer főnél nagyobb lélekszámú, őshonos nemzeti közösség — mint a spanyolországi katalánok, a dél-tiroli németek, a felvidéki magyarok, a macedóniai albánok, a moldvai gagauzok, a finnországi svédek — kiharcolta magának ezt a jogot. De jól tudja ezt a mindenkori román politikai vezetés is, éppen ezért igyekszik minden eszközzel megakadályozni az állami magyar egyetem újraindítását. Az eszközök közé az egyetemi oktatók megfélemlítése és megvásárlása is oda tartozik. A 2006-os táblaakcióval a Bolyai Kezdeményező Bizottság a Babeş—Bolyai Tudományegyetemen kialakult tarthatatlan állapotokra, tágabb összefüggésben pedig az erdélyi magyar felsőoktatás rendezetlen helyzetére hívta fel a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelmét. A magyar feliratok körül kialakult cirkusz csak a jéghegy csúcsa. A feliratok kihelyezése akkor vált időszerűvé, amikor az egyetem, a román diplomácia hathatós támogatásával — válaszul egy korábbi akciónkra — kiállítást rendezett az Európai Parlamentben, mely alkalomból azt állították, hogy az intézményben többnyelvű a feliratozás. A kiállítás megnyitójának napján helyeztem ki, néhol közelharc árán, azokat a magyar feliratokat, melyeket aztán a ,,multikulturális" Babeş—Bolyai Tudományegyetem vezetősége azonnal leveretett. Az eset után engem és Kovács Lehel kollégámat kirúgtak állásunkból. A táblaügy utáni napokban-hetekben akkora volt a felháborodás, hogy sok mindent el lehetett volna érni. Ezt jórészt árulóink, a Babeş—Bolyai Tudományegyetem volt és jelenlegi magyar rektorhelyettesei (mint például Magyari Tivadar, Nagy László, Szamosközi István) akadályozták meg. Találóan jegyezte meg az egyik macedóniai albán barátom, aki részt vett a kolozsvári kisebbségi felsőoktatási konferencián, hogy amíg ezekkel az emberekkel közéleti személyiségeink paroláznak, és tárgyalópartnernek tekintik őket, nem sokra fogjuk vinni.

— Jelenleg a heidelbergi molekulárisbiológia-laboratóriumban vagy kutató. Kérlek, pontosítsd a laboratórium jellegét, a beosztásodat, és azt, hogy milyen kutatásokat folytatsz.

— Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL) Európa egyik legjobban felszerelt kutatóintézet-hálózata, ahol kimagasló eredményeket elérő munkacsoportokban elsősorban molekuláris biológiai alapkutatások folynak. Én a heidelbergi központ egyik fejlődésbiológiai csoportjában dolgozom posztdoktori ösztöndíjasként, Detlev Arendt professzor irányítása alatt. Laboratóriumunk egy tengeri gyűrűsférget (Platynereis dumerilii) vizsgál, amely körülbelül félmilliárd éve többé-kevésbé változatlan körülmények között, a tengerben él, az evolúciója igen lassú, így számos ősi vonását megőrizte. Ennek az ,,élő kövületnek" a tanulmányozása révén egyfajta visszatekintést nyerünk a múltba, és megérthetjük az első, kétoldali szimmetriával rendelkező élőlények felépítésének számos vonatkozását (ebbe a csoportba tartoznak a gerincesek, így az ember is). Én a gyűrűsféreg idegrendszerének felépítését, ezen belül pedig a periodikus jelek kialakításáért felelős, úgynevezett központi mintázatgenerátor idegsejthálózatok szerkezetét vizsgálom. Ilyen jellegű idegsejthálózatból mibennünk is van jó néhány, például a légzés és a járás vezérlésében, a szívműködés fenntartásában játszanak szerepet. Jelenleg olyan génmódosított állatok létrehozásán dolgozom, amelyek fluoreszcens (megfelelő megvilágítás esetén fényt kibocsátó) fehérjéket termelnek bizonyos idegsejt-típusaikban. Ha sikerülne ilyen állatokat előállítanom, az nagyban megkönnyítené a fentebb említett idegsejthálózatok mikroelektródás vizsgálatát. Munkám szűkebb értelemben vett alapkutatás: jelenleg nem látjuk, legfennebb csak sejthetjük, hogy hol lesz gyakorlati alkalmazása az eredményeimnek. De nem kell azt gondolni, hogy az alapkutatás fölösleges: rengeteg, ma már a gyógyászatban alkalmazott eljárást alapkutatások során fedeztek föl.

— Elkötelezettje vagy az erdélyi magyarság önazonossága megőrzésének és ehhez kapcsolódóan az erdélyi magyar ifjak minőségi felsőoktatási képzésének. Ennek tudatában kérdem: van-e erre vonatkozóan elképzelésed?

— A kérdés igen időszerű: a Bolyai Kezdeményező Bizottság most dolgozik az erdélyi magyar felsőoktatás távlati fejlesztési perspektívájának kidolgozásán. A munkát hazai és külföldi civil szervezetekkel, egyetemi oktatókkal és tanácsadó cégekkel együttműködésben végezzük. A tanulmány egyetemfejlesztési, gazdasági, demográfiai és politikai kérdéseket vizsgáló fejezetekből fog állni. Az egyetemfejlesztési részben meghatároznánk minden szak ésszerű tanár- és infrastruktúraigényét, a gazdasági részben körvonalaznánk, hogy a következő évtizedben milyen területen körülbelül hány szakemberre lenne szüksége a magyarlakta megyéknek, a demográfiai rész előrevetítené, hogy hány fiatalra számíthat a magyar egyetemi hálózat, a politikai fejezetben pedig a kérdés nemzetközi összefüggéseit, illetve a leendő magyar egyetemi hálózat optimális szerkezetét vázolnánk fel. Véleményem szerint több szerkezet is elfogadható, egy feltétellel: ki kell szabadítanunk a vegyes tannyelvű egyetemek magyar tagozatait, és semmilyen körülmény között nem szabad ilyeneket létesítenünk. Ezek ugyanis melegágyai a megalkuvó, opportunista vezető réteg kialakulásának. Szeretnénk, ha a leendő magyar egyetemi hálózat egyik kara Sepsiszentgyörgyre települne, és ha megszabadulhatnánk az elrománosítási céllal létrehozott struktúráktól. Ezeket a folyamatokat nagyban elősegítené a Székelyföld területi autonómiája.

— Egyben azt a reményemet is kifejezem, hogy a visszatérésedről nem mondtál le. Így van?

— Igen, távlati terveim között szerepel egy itthoni kutatólaboratórium megalapítása. Azt azonban látnunk kell, hogy Erdélyben a következő tíz évben színvonalas természettudományos kutatómunkát többnyire csak külföldi csoportokkal történő szoros együttműködésben lehet művelni: pénznek és szakembereknek is híján vagyunk. Éppen ezért alapvető fontosságú az együttműködések, kapcsolatok kialakítása és ápolása.

— Végül meghívnánk Sepsiszentgyörgyre egy általad választott témakörben tartandó előadásra.

— Mindig örömmel megyek Sepsiszentgyörgyre, szép emlékeim fűződnek a városhoz. A Bolyai Egyetem újraindítása érdekében kifejtett tevékenységünket a www.bolyai.eu honlapon követhetik nyomon.

— Olvasóink nevében is köszönöm a beszélgetést.