A székelység szabadságáért életüket adó vértanúk, harcosok követőiként minden egyes év március 10-én ismételten hirdetik: a székelység soha nem mond le az autonómiatörekvéséről, mely a megmaradását szolgálja – fogalmazott a Turul-emlékmű előtt Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács vezetője. A megemlékezés házigazdája a regnáló hatalomnak üzent, kijelentve: az önrendelkezésről akkor sem mondanak le, ha a miniszterelnök is – „nagymérvű műveltségről, tájékozottságról téve tanúságot” – azt hajtogatja, hogy Székelyföld nem létezik s autonómiája sem volt soha. Gazda Zoltán szerint sajnos a kormányfő is „mosott” történelmet tanult egykoron, így mi várható el „a többi román társainktól, hiszen ők is hasonlóképpen kozmetikázott, öncélúan meghamisított történelemkönyveket lapozgattak”. Ezért tartják fontosnak, hogy kapcsolatot teremtsenek azokkal a román személyiségekkel, akik nyitottak a párbeszédre, s akik talán tudják is, csak nem vagy nehezen merik kimondani, hogy a közös történelmünket hamis pasztellként festették meg – fogalmazott.

A széki tanács vezetője továbbá kijelentette: a székelység, nem csak szabadságra, önrendelkezésre vágyik, hanem alapvető emberi jogainak a betartására. „Milyen ország az, ahol, ha magyarként élsz, gondolkozol, a nemzetedért próbálsz cselekedni, akkor akár be is börtönöznek, vagy ahol az alkotmányt s az érvényben lévő törvényeket, a szabad véleménynyilvánítást semmibe véve, tiltakozási jogunkat is megnyirbálják?” – sorolta Gazda Zoltán. Előbbivel Beke István, és társa Szőcs Zoltán kálváriájára, utóbbival pedig a Székely Szabadság Napja marosvásárhelyi megemlékezéseivel kapcsolatos ismétlődő csendőrségi jogtiprásokra utalt. Már csak ezért is minden alkalmat ki kell használni, hogy elmondhassák, belekiáltsák a mindenkori hatalom arcába a székely autonómia és szabadságigényt – zárta beszédét a széki tanács vezetője.

A terrorizmus vádjával öt évre elítélt Beke István a székely összetartozás napjának nevezte március 10-ét, amikor félre kell tenni minden sérelmet, politikai nézetkülönbséget, és megmutatni a világnak, hogy a székelyek egységes nemzetet alkotnak, hogy voltak, vannak és lesznek. Beke István emlékeztetett: a székelyek mindig szabadságszeretők voltak, nem tűrték az igazságtalanságot és az elnyomást, elődeik valamikor fegyverrel a kezükben harcoltak, hogy az ősi föld ne kerüljön illetéktelen kezekbe. Sajnos, mások a nemzet feje felett döntöttek, és most is idegen karhatalom bitorolja az ősi földet, de nincs veszve a remény, míg vannak székely anyák, székely családok, kik számára e föld szent. Beke István felidézte a 2019-ben még a börtön falai között megfogalmazott március 10-i üzenetét, melybe belefoglalta a megmaradás három, szerinte elengedhetetlen elemét: összetartás, kitartás, utánpótlás. A szónok Fülei-Szántó Lajos A székely nép című versének soraival, valamint a következő üzenettel zárta beszédét: volt múltunk, van jelenünk, és lesz jövőnk, Székelyföld örök.

A Székely Szabadság Napja hagyományos, a román állam vezetőinek szánt kiáltványát Ferencz Csaba a Székely Nemzeti Tanács tájékoztatásért felelős alelnöke ismertette, majd Bucsi Zsolt Tamás református lelkésznek a székelyek szabadságáért mondott imádságát hallgatták meg az emlékezők. Az esemény – melyen vitézi rendek képviselői, valamint cserkészek is részt vettek – ünnepélyességét a Kónya Ádám Művelődési Ház Jakab Árpád karnagy vezette Magyar Férfidalárdájának előadása emelte. Zárásként a résztvevők közül többen koszorúkat helyeztek el a Turul-emlékműnél.