Egy, a román parlamentben benyújtott kisebbségellenes törvénytervezetre hívta fel a figyelmet legutóbbi, angol nyelvű hírlevelében a sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat. Mint azt jelezték, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik honatyája által kezdeményezett tervezet lojalitási és tiszteletmutatási ceremóniákra kötelezné az ország területén élő nemzeti kisebbségeket.
A jogvédő szervezet felidézte, Gheorghe-Adrian Cătană, az AUR szenátora által beterjesztett törvényjavaslat szerint a „román nemzet tiszteletének napjává” nyilvánítanák november 24-ét, az ünnep hivatalos megnevezése pedig „A Román Nemzet Tiszteletének Napja az Etnikai Kisebbségek által” lenne. Ebből az alkalomból a parlamentnek, az államelnöki hivatalnak, a kormánynak, valamint a helyi közigazgatási hatóságoknak logisztikai és anyagi támogatást kellene nyújtaniuk a kulturális, művészeti vagy oktatási eseményekhez, azaz kötelező lenne nyilvános eseményeket szervezni, ahol a kisebbségek „kifejezhetik tiszteletüket”. Rámutattak, amennyiben a kezdeményezést jóváhagyják, a polgármestereknek kötelességük lesz ilyen témájú eseményt szervezni, függetlenül attól, hogy élnek-e kisebbséghez tartozók vagy sem az adott településen.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat emlékeztetett, korábban szintén a szélsőséges alakulat képviselője, Mircia Chelaru terjesztett be hasonló, a nemzeti zászlóval kapcsolatos ünnepségre vonatkozó törvényjavaslatot. Ezzel kötelezővé tennék a zászló ünnepi ceremóniáján való részvételt – beleértve az iskolai diákságot is –, ugyanakkor minden polgármesternek meg kellene csókolnia a nemzeti lobogót. Aki ezt megtadaná, nem csupán bírságot kockáztatna, de akár büntetőeljárást is indíthatnának ellene. „Ennek a rendelkezésnek az a lényege, hogy minden székelyföldi polgármesternek legalább egyszer egy évben meg kelljen csókolnia a román zászlót” – mutatnak rá a közleményben.
Felháborítónak tartja a javaslatot Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője, aki kifejtette, civilizált országokban hasonló rendelkezésről nem hallott. Úgy véli, a kezdeményezés a személyes szabadság alapvető elvével ellentétes. „Az egyetlen ország, amely hasonlóképpen kényszeríti polgárait ilyenszerű nyilvános eseményekre, az Észak-Korea. Biztos vagyok benne, hogy Románia nem ennek a rettenetes diktatúrának a példáját szeretné követni” – fogalmazott. Megjegyezte, a hasonló, alapvető jogokat korlátozó rendelkezések helyett olyan tervezeteket kellene beterjeszteni a törvényhozásba, amelyek minden állampolgár javát szolgálják.
