Sajtónyilatkozatban jelentette be Klaus Iohannis államfő tegnap, hogy megpályázza az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkári tisztségét Románia nevében, teljes felelősséggel. A NATO éléről októberben leköszönő Jens Stoltenberg helyének betöltésére eddig ez az első hivatalosan bejelentett pályázat.
Iohannis délelőtt – Jakov Milatović montenegrói köztársasági elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén – még azt közölte, hogy nem szándékszik lerövidíteni decemberig tartó elnöki mandátumát, habár a romániai elnökválasztások szeptemberben lesznek. Azt is mondta, hogy Románia sokféle módon fogja a továbbiakban is segíteni Ukrajnát mindaddig, amíg szükséges, de nem küld harcoló csapatokat Ukrajnába, mert az ország nem tagja a NATO-nak. „Hogy egyébként milyen kétoldalú megállapodásokat köt Ukrajna bármelyik állammal, az csak az adott megállapodás részeseire tartozik” – tette hozzá.
Délutáni beszédét azzal kezdte Iohannis, hogy Románia két évtizede tagja a NATO-nak, amely 75 éve terjeszti a demokráciát és a szabadságot, a jogállam, az alapvető emberi jogok és szabadságok pedig olyan sarkalatos értékei a szövetségnek, amelyek irányt mutattak a román demokrácia megerősítéséhez. „A NATO ernyője a legerősebb biztonsági garanciát jelenti nekünk a történelem folyamán, a NATO határai rendkívüli fontosságot nyertek, a keleti szárny megerősítése pedig hosszú távú prioritás, hiszen pár éve még elképzelhetetlen katonai konfliktus tört ki Európában, és Oroszország hosszú távú fenyegetésnek mutatkozik kontinensünkre nézve. E két évtized alatt Románia bebizonyította, hogy a térség egyik stabilitási és biztonsági oszlopa, minden NATO-misszióban részt vesz: a Balkánon, a Fekete-tengeren, és Ukrajnát is feltétel nélkül támogatja” – fejtegette Iohannis.
Az államfő hangsúlyozta, hogy kezdeményezésére minden párt aláírta azt a nemzeti egyezményt, amely előírja, hogy a nemzeti össztermék 2, majd 2,5 százalékát fordítsák honvédelemre, Románia az elsők között értette meg ennek fontosságát. Beszélt arról, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) stratégiái és intézkedései a hadsereg teljes korszerűsítését célozták, és „alaposan felkészültek” az Oroszországgal való „bonyolult szomszédságra”. Iohannis szerint megfelelő nemzetbiztonsági garanciák, azaz a NATO nélkül Románia gazdaságilag sem tudott volna fejlődni, most azonban a NATO és az Európai Unió megbecsült tagja, mert feltétlen tiszteletet mutatott a két szervezet alapvető értékei iránt, és folyamatosan az Atlanti-óceán partjainak közelítésén munkálkodott. „Itt az ideje, hogy Románia még nagyobb felelősséget vállaljon, ez jogos óhaja egy gyökeresen átalakult államnak, a NATO-nak pedig szüksége van arra, hogy megújítsa önnön küldetéséről alkotott elképzelését” – véli Iohannis, aki szerint Kelet-Európa kiegyensúlyozott, erős és befolyásos képviseletével a katonai szövetség a legjobb döntéseket hozhatja meg.
