A főtéri ételszentelés a katolikus templomok plébánosai, segédlelkészei és kántorai részvételével zajlott. Az ünneplő keresztény közösség tagjai érkezési sorrendben álltak meg a főtéren kosaraikkal, melyekben kalácsot, bárányt, tojást, pálinkát vagy bort, töltött káposztát, sonkát vittek otthonról. Némelyek élő virágot is helyeztek a szép terítőkkel leborított kosarak tetejére. Majd felcsendült a liturgia kezdő éneke: „Örvendetes napunk támadt, / Jézus Krisztus mert feltámadt. / Örvendjünk, vigadjunk, / Vígan mind most mondjunk / Alle-, alleluját!”

Megtisztult lélekbe fogadni Krisztust

Takács Dezső plébános beszédében több példát is felhozott mondanivalója hangsúlyozására. Említette a hit fontosságát, amikor az édesanyák együtt imádkoznak gyermekeikkel. „Húsvét, a feltámadás főünnepének reggelén mi is azért gyűltünk össze városunk központjában, szülők és gyermekek, hogy hálaadó szívvel imádkozzunk a feltámadt Úrhoz, áldja meg az általa elvégzett munkánk gyümölcsét, eledelünket és italunkat. Mi is imára kulcsoljuk kezünket, és az ő áldását kérjük, mert ha egy nemzetnek a polgárai bíznak az Istenben, hisznek a húsvéti titokban, az örök élet reánk váró valóságában, hisznek abban, amit őseink mondtak, hogy hiába az ember fáradsága, ha nincs rajta az Isten áldása – akkor ezek a szívek becsületesek lesznek, hálásan munkakedvelő hitvallók, áldozatkészek, azaz valódi támaszai anyaszentegyházunknak, nemzetünknek, és előmozdítói a jövő békés, nyugodt, testi-lelki egészséggel, élő hittel rendelkező keresztény családjai feltámadásának” – mondotta, majd felolvasta a szentleckét Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből.

„Ha Krisztussal meghaltunk, hisszük, hogy vele együtt fogunk élni is – magyarázta a feltámadás titkát. – Isten örök szeretettel szeret bennünket. S ennek a végtelen isteni szeretetnek az első jele, hogy Krisztus feltámadott, hogy megnyissa a mennyet, hogy megadja ennek az árnyékvilágnak igazi értelmét. A feltámadás ténye mellett tanúskodnak az apostolok, Mária Magdolna, a buzgó asszonyok, akik be akarták balzsamozni. A feltámadt Úr megjelent több mint ötszáz embernek. A feltámadás ténye mellett a legnagyobb garancia az anyaszentegyház kétezer éves kereszténysége. Mert az Úr Jézus békéjét és igazi szeretetét nem lehet megszüntetni a földön, bárhogy is akarja ezt a liberalizmus vagy a szabadkőművesség. A kereszténységet nem lehet eltüntetni! Én vagyok a feltámadás és az élet! Ne féljetek, veletek leszek a világ végéig, mondta Jézus. Húsvét van. A békének és szeretetnek, az örömnek az ünnepe!” – mondotta Takács Dezső plébános, majd több példán keresztül a megtérés és a gyónás fontosságát emelte ki, „hiszen Jézus a jóság és az irgalom”.

„Ha az emberek el akarják temetni Jézust, akkor örömeiket, lelki békéiket és boldogságukat temetik! – ezt üzenjük Sepsiszentgyörgy központjából a világnak és a keresztény Európának! De hogyha a feltámadt Jézust a szentgyónásban megtisztult lelkünkbe fogadtuk és követjük, akkor lelki békénk és örömünk kihajt, mint tavasszal a növényvilág, majd kivirágzik és gyümölcsöt hoz: az örök boldogságot számunkra. Mert Krisztus a feltámadás és az élet, s aki úgy él, hogy hisz benne, az nem hal meg örökre, hanem egy örökkévalóságon át boldog lesz” – zárta beszédét a Szent Gellért-templom plébánosa.

Osztozni az örömben

Az ételszentelés után megkerestem néhány jelenlévőt, megkérdezve tőlük, hogy mit jelent számukra ez az esemény.

Préda Barna néprajzkutató, író, a Mert Egyesület szóvivője örömét fejezte ki, hogy évről évre egyre többen gyűlnek össze. „Hagyományteremtő szándékkal most már harmadszorra szerveztük meg Sepsiszentgyörgy főterén a húsvéti ételszentelést. Nagy öröm volt számunkra, hogy évről évre egyre többen gyűlnek össze, osztozva a feltámadás örömében. Kereszténységünk a kultúránk alapja, s míg a nyugati világban felborulóban van a hagyományos, konzervatív értékrend, addig Sepsiszentgyörgy főterén felekezettől függetlenül népviseletbe öltözött családok imádkoztak, énekelték a magyar és székely himnuszt, majd a megszentelt eledellel hazavitték otthonaikba a feltámadt Krisztust” – emelte ki.

Tőkés Csaba Zsolt és felesége, Edit gyergyói népviseletbe öltözve, néhány tanítványuk kíséretében vett részt az ételszentelésen. Mindketten a Kónya Ádám Művelődési Ház égisze alatt működő Kincskeresők Néptáncegyüttes, valamint a Székely Mikó Kollégium Néptáncegyüttesének a vezetői. Edit a családjából hozta a hagyományt: „Az ételszentelés hagyománya a mi családunkban is szokás volt. Emlékeim az 1970-es évek elejéről vannak. A szépen megterített, virággal és gyertyával díszített asztal mellett a szentelt étel elfogyasztása igazi felemelő ünnepi, családi együttlét volt számomra. Hiszen ez az egyetlen nap az évben, amikor ilyen korai órában összeül a család együtt reggelizni, ünnepi asztal köré. Felnőttként 2005 után kezdtem el ételszentelésre járni a Szent József-templomba. A csíkszeredai szabadtéri ételszentelést látva a televízióban, nagy vágy volt bennem, hogy én is részt vegyek. Biztos, hogy nem csak az én szívemben született meg ez a vágy, mert a jó Isten 2022-ben megadta a lehetőséget, hogy itthon, a saját városomban, a sok jó ismerősöm, a családom körében ünnepelhessek, és a téren a családommal viseletbe beöltözve részt vegyünk ezen az eseményen, ahol megszentelik a kosarunkban lévő tojást, bárányt, kenyeret, kalácsot és bort. A mostani ételszentelést a nap sugarai aranyozták be, amitől még szebbé lett ez a mai reggelünk.”

Felekezettől függetlenül

Sorbán Edit könyvelő vegyes házasságban él, férje református. Számukra nagyon fontos a húsvét: „Számomra a húsvét a legfontosabb ünnep, hisz a mi Urunk Jézus Krisztus értünk halt meg a kereszten, hogy megváltsa bűneinket, és harmadnapra feltámadt az Atya akarata szerint, hogy győzedelmeskedjen a halál felett! Nekem nagyon fontos az eledelszentelés, mert nagy öröm hazavinni a szenteltet (sonka, tojás, kalács, hús, bor, só, kenyér), megteríteni az ünnepi asztalt, együtt a családdal, majd reggeli után szentmisén vagy istentiszteleten veszünk részt. Hálás vagyok, amiért most már városunkban is megszervezik a főtéren, és nagy örömmel tölt el látni, hogy a más felekezetű testvéreink is csatlakoznak hozzánk. Úgy gondolom, nagyon fontos megvallani hitünket az emberek előtt és megőrizni hagyományainkat ezekben a nehéz, emberpróbáló időkben. Fontos összetartani és imádkozni gyerekeink jövőjéért!”

Gyulai Kinga titkárnő reformátusként fontosnak tartja az esemény megrendezését: „Szívem tele van hálával és szeretettel azok iránt, akik évről évre megszervezik Sepsiszentgyörgy főterén is ezt az egyre nagyobb érdeklődésnek örvendő eseményt. Mi, protestánsok is nagy lelkesedéssel veszünk részt az ünnepi ételszentelésen minden évben, mert egy leírhatatlan lelki feltöltődést kapunk. És remélem, ezáltal a vallási, de a hovatartozási és népviseleti hagyományt is megőrizhetjük a jövő nemzedék számára.”

Sorbán Boglárka egyetemista így foglalta össze az ünnepséget: „A sepsiszentgyörgyi ételszentelés számomra egy értékeinket ápoló, vallási szokásainkat fenntartó és hitünket megerősítő esemény, amelynek mély, hagyományos gyökerén túl közösségformáló hatása és ereje van. Öröm volt látni, hogy ezen az ünnepélyes ételszentelésen minden korosztály jelen volt, és hogy számos család húsvéti asztalára a megszentelt étel kerülhetett.”

A húsvéti közös ételszentelés Sepsiszentgyörgy főterén a magyar himnusz és a régi székely himnusz  eléneklésével ért véget.