Boér Ilka, a Székely Nemzeti Múzeum régésze elmondta: a bibarcfalvi református templom egyike azoknak az egyházi épületeknek, amely 1332–1334-ben megjelenik a pápai tizedjegyzékben, ebből arra lehetett következtetni, hogy a 14. század elején már valószínűleg létezett templom a településen. Eleinte egy téglalap alakú, hajóból és félköríves szentélyből állt itt, a 15. század elején ebben az épületben festették fel a hajó északi falára a Szent László-történetet ábrázoló falképet. Valószínűsítik, hogy festett volt a teljes templombelső, azonban ez az egy részlet maradt fenn. Ugyancsak ehhez a korhoz kapcsolódik a diadalív egy kutatás után előkerült darabja is. Az épülethez a 15. században egy sekrestyét toldottak hozzá, amely hasonló a nagyajtai unitárius templomban feltárthoz.

1762-ben teljes átalakuláson esett át a templom, ennek a részét képezte a barokkos belső kialakítása, mely során masszív falpillérekkel és boltozattal látták el a hajót és a szentélyt, ez utóbbit akkor teljesen újjáépítették. Az átalakítások pontos dátumait Fehér János levéltári kutatásaiból ismerjük. Mindemellett a falkutatás is az ő nevéhez fűződik. Az 1790-es években épült a templom déli oldalán egy födött, de nyitott portikusz, belsejében két ülőfül­ke kialakítására is sor került. A jelenlegi torony is a 18. század végén épült.

A következő nagy átalakítás 1896–97-ben történt, amikor is az épület romos állapota miatt a gyülekezet eleinte egy teljesen új templom felépítését fontolgatta. Erre szerencsére nem került sor, így maradhatott meg mai formájában a híres freskó és az értékes műemlék épület. A felújítás során lebontották a portikuszt, a boltozatot és a belső falpilléreket, majd a járószintet szokatlan módon rögtön egy méterrel megemelték. Az ablakok szintén magasabbra kerültek és síkmennyezettel födték le a teret, kialakítva a templom ma is látható formáját. Ekkor épült mellé, a régi portikusz helyére a ma is látható déli bővítmény, amely a templomhajóval egybenyitva már a liturgikus tér részét képezte. A lebontott részleteket, a hozzájuk tartozó vakolatdíszekkel szinte egyengetés nélkül a templom belsejében hagyták, ezekből találtak meg részleteket az ásások során. Fehér János falkutatásai révén előkerült az épület korábbi bejárata, ami a középkori hajó középső tengelyében helyezkedett el. Az ásatások során még előkerült egy, valószínűleg a sekrestyéhez tartozó szárkődarab, valamint a déli vagy nyugati kapu részletei is. Az előkerült régi szentély formája és kiterjedése korábban nem volt ismert, ezt teljes mértékben a régészeti kutatás során tárták fel és rögzítették.

A templom felújítási munkálatait a műemlékek felújítására és restaurálására szakosodott Alpin Construction cég végzi, Cseresznyés Szilamér építésvezető szerint a bontási munkák után most az építés fázisa következik majd, azonban addig még sok tennivaló van, hiszen a talajt teljesen ki kell cseréljék, mivel nedves és savas jellege miatt nem tekinthető stabilnak. A visszaépítési folyamat majd a tervek szerint a templomhoz méltó stílusban történik, reflektálva az épület középkori időszakára. Az épület átadását 2025-re tervezik, a munkálatok azonban 2026-ban zárulnak le csak.

Fancsal Zsolt bibarcfalvi református lelkész elmondta: 2022 decemberében sikerült aláírni a támogatási szerződést, majd 2023 tavaszán kezdődtek a munkálatok. Szeretnének majd minél többet megmutatni a templomból, de hasonlóan fontos számukra az is, hogy az funkcionális maradjon. A bibarcfalvi gyülekezet a felújítás miatt az imateremben, nagyobb egyházi eseményekkor a kultúrotthonban vesz részt a templomi szertartásokon, amit már lassan meg is szoktak a tiszteletes szerint. Rengeteg változás lesz majd a templom életében, mely a felújítás nyomán a térség, Erdővidék egyik látogatott turisztikai látványossága lesz. A tiszteletes és az építő is kiemelte, mindenki szívügyének tekinti a templom felújítását, ezért a végeredmény is a lehető legjobb lesz majd.

Balázs Tamás