A Csoma-központ létrejöttének gondolata több mint harminc éve fogalmazódott meg, célja Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása, szellemiségének átörökítése a következő nemzedékek számára. A Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész által megtervezett kétszintes létesítmény kiállítótereket, 60–70 főt befogadó konferenciatermet, irodahelyiségeket és öt vendégszobát is magában foglal. Magyarország kormánya 2020-tól karolta fel a központ megépítésének ügyét, mely összesen közel 422 millió forint támogatásból épülhetett fel a helyi református egyházközség által adományozott telken.

Az avatóünnepségen Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Mint mondta: „A mai napon nem csupán egy épület avatására gyűltünk össze. A mai napon két évszázados adósságunkat törlesztjük névadónk felé, miközben egy három évtizedes álom megvalósításának lehetünk tanúi.”

Az egyesület elnöke bejelentette, hogy újra megalapítják a Stipendium Csomaianum ösztöndíjat, folytatásaként annak, amit Kőrösi Csoma Sándor 1835-ben a szomszédos Kézdivásárhelyi Székely Katonanevelde számára alapított, s melynek célja az volt, hogy arra érdemes fiatalok számára biztosít sa a továbbtanulás lehetőségét. Az Indiából hazaküldött 100 aranyból alapított ösztöndíjat elsodorta a történelem szele, de az egyesület most felveszi az elejtett szálat, és amint Ferencz Éva fogalmazott:  „Hálából a támogatásért, amit az anyaország nekünk folyósított, hogy szülőföldjén házat építsünk, otthont teremtsünk a kutatásnak, tanulásnak, a reá való emlékezésnek, ígérjük, az újonnan alapított Csoma-ösztöndíj segítségével biztosítjuk, hogy legyen, aki benépesíti, továbbviszi és a maga során továbbadja a »Keressetek, kutassatok« üzenetét.”

A továbbiakban az egyesület elnöke háláját fejezte ki mindazoknak, akik pénzzel, tettel, gondolattal, áldozatos munkával lehetővé tették az épület befejezését. „Köszönjük Gazda József, tiszteletbeli elnökünk lankadatlan kitartását, melyből megszületett a közös akarat és sok jó ember összefogása. Köszönjük Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas építész terveit, a Kovászna-belvárosi Református Egyházközségnek a telket, melyen az épület az Archea, az Abstrukt és a Consac cégek áldozatos munkája révén vált valósággá. Köszönjük Lezsák Sándor elnök úrnak, aki mellettünk állt akkor, amikor leginkább fogyni látszott a remény. Köszönettel tartozunk Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériumának, Csák János miniszter úrnak, és elődjének, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető dr. Kásler Miklós úrnak, hogy felkarolta és támogatta a tervünket, valamint Kovászna város önkormányzatának, hogy e feladatot magáénak is tartotta, és mindvégig partnerünk és segítőtársunk volt az otthonteremtésben. Külön köszönet mindenkinek, akinek keze munkáját dicséri ez a nagyszerű építmény” – mondta, majd végezetül azt kívánta: „Legyen ez a ház egy nagyszerű születésnapi ajándék annak az embernek, aki mert nagyot álmodni, azt soha fel nem adni. Isten éltesse tiszteletbeli elnökünket, egyesületünk alapítóját, Gazda Józsefet 88. születésnapján, s adjon neki számos évet, erőt, egészséget, hogy együtt örvendezzünk annak a megvalósításnak, amely nélküle nem született volna meg!”

Csák János miniszter ünnepi beszédében rámutatott, hogy a magyar kultúrában rengeteg az ünnepelnivaló, a magyarság rengeteget alkotott, amire támaszkodni tud egyénként, családként, közösségként. A Csoma-emlékközpont is ilyen, de akkor lesz tele élettel, ha megtelik tartalommal, mondta a miniszter, és hangsúlyozta: ha minél többen, akik ide eljönnek, alkotni fognak, akkor ebből a házból minél több tudás és ismeret sugárzik majd ki, mert az, aki tudás birtokában van, az erősebb lesz gazdaságilag, erősebb lesz lelkileg, erősebb lesz szellemileg.

Csák János is külön köszöntötte a 88. születésnapját ünneplő Gazda Józsefet, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnökét, a központ megálmodóját. Kiemelte: az épület harmincéves álom megvalósulása, felépültéhez sok ember összedolgozott, és hangsúlyozta, hogy amikor a magyarok összetartanak, erősek. „A magyar kultúra nem más, mint kötődéseink szövete. Hogyha ezek a kötődések elég erősek, akkor ezek a kötődések erős kultúrává, sodronnyá állnak össze, ami mindent kibír” – mondta. A miniszter arra is rámutatott, hogy a magyar kormány támogatja és támogatni fogja, hogy az említett kötődések és a magyar kultúra túléljen és virágozzon a Kárpát-medence minden szegletében és azon  túl is.

Gazda József beszédében felidézte a Csoma-emlékközpont megszületésének tervét, a 90-es évek elején megfogalmazódott álmokat. Mint mondta: már 1992-ben felhívta a figyelmet arra, hogy az emlékezők ne csak Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírját látogassák, hanem szülőföldjét is. „Ne csak a koporsót emlegessük, hanem próbáljuk ringatni a bölcsőt is” – hangsúlyozta, majd felsorolta mindazokat a magán- és közszereplőket, akik a három évtized során támogatták, segítették az álmok megvalósítását. Elmondta, hogy az emlékközpont a Kárpát-medence egyik kiemelkedő szépségű és jelentőségű, szimbolikus súlyú épületeként az emberiségnek szól, és vonzerő lesz a térségben. Kiemelte, hogy nem csak ő, egy közösség „hordta lelkén” a tervét.

Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke beszédében kiemelte, hogy Kőrösi Csoma Sándor hazája nagy elődjeit kereste, és ő maga lett egyik felejthetetlen, nagy elődünk. Hozzátette: „Harmincéves álom megvalósulásának vagyunk a tanúi, és íme, ismételten azt tapasztaljuk, hogy az álmok nem hazudnak, az álmok arra is valók, hogy valósággá váljanak.” Szerinte ehhez Gazda József tanár úr álma, kitartó munka és nemzeti összefogás kellett, s rámutatott: ha ez a három hozzávalónk megvan, akkor nincs lehetetlen. „Az utóbbi évtizedben ezt sokszor elmondhattuk. Elmondhattuk, hogy a budapesti nemzeti kormánynak köszönhetően véget ért a száz évet tartó székelyföldi magyar magány. Köszönet érte!” – zárta beszédét Tamás Sándor.

Csernyus Lőrinc építész ismertetője és Gyerő József kovásznai polgármester köszöntője után az épületre Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke mondott áldást. Emlékeztetett, hogy Kőrösi Csoma nem lehetett volna az, aki lett a szülőfalu és a nagyenyedi református kollégium tanítása nélkül. Az ünnepségen átadták a Csoma-emlékérmet Csák János miniszternek, és megnyitották a Térképes időutazás Csomával című kiállítást.

Az ünnepi eseményen közreműködött a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvószenekar (karnagy Szántó Zsombor), a Kőrösi Csoma Sándor Líceum Tiszta Szív kórusa (karnagy: Gyerő Katalin), népdalokat énekelt Demes Judit és Somodi Ágota, Magyari Lajos Csoma naplója című verséből Péterfi Mátyás, Kakas Koppány és ifj. Gyerő József szavalt részleteket.