Gyakran olvassuk, halljuk a tévében, hogy ,,megnőtt az adrenalinom", hogy az autóversenyzők adrenalinja megsokszorozódott stb. Az alábbiakban ezt a nem helytelenül használt, de a tudomány nyelvén általában mégsem ismert ,,csodás" vegyi anyagot próbáljuk ismertetni, elhagyva azokat a vegyi-biológiai kifejezéseket, amelyek további magyarázatot feltételeznének.
Az emberek személyisége már kisgyermek korában megmutatkozik csírájában. Még az egypetéjű ikrek esetére is érvényes a lelki-szellemi-testi különbözőség. Ezek a különbségek a genetika tanúsága szerint őseink (mindenekelőtt szüleink) különböző génállománya (genomja) miatt lehetségesek. A XX. század jelentős és a lélektan tudományát meghatározó tudósok, S. Freud, valamint C. G. Jung elsősorban az öröklött adottságok jelentőségét és személyiség-meghatározó szerepét vizsgálták. Mi ebben az írásban azokat az agyi-idegrendszeri reakciókat tárnánk fel, amelyek az olykor már megszokásból is emlegetett adrenalinnal kapcsolatosak.
Tapasztalatból tudjuk, hogy vannak ún. ,,kockázatvállaló" emberek. Én ide sorolnám az alpinistákat, az autóversenyzőket, a vakmerő utazókat, akik olykor magukban mennek ismeretlen tájakat felfedezni, a háborúban merészen feladatokat vállalókat, a kémtevékenységet stb. véghezvivő embereket. Mások pedig visszahúzódóak, megfontoltak, semmi kockázatot nem vállalnak. És ennek nem csupán genetikai magyarázata van. Néhány enzim határozza meg az idegek mentén továbbított ingerek kivetülését, megnyilvánulását viselkedésünkben. Megállapították, hogy a B típusú monoaminooxidáz (MAO-B) fontos a kockázatvállalók szervezetében. A kanadai dr. Peter Yu erőszakos cselekményekkel elítélt raboknál, de a torreádoroknál is a vér alacsonyabb MAO-B szintjét találta. Ugyanekkor fóbiás betegekben (pl. tériszony, bezártságiszony) a MAO-B-szint magasabb volt.
A MAO (A és B) az ún. neurotranszmitterek lebontásában működik közre. Az idegi jelek a szinaptikus réseken átterjednek oly módon, hogy az idegsejt (érző és mozgató) tengelynyúlványa, az axon (vagy neurit) egy másik idegsejt valamelyik (sok van belőlük egy idegsejten) dendritjének az ún. szinapszisán (csatlakozási felület) átadja az ingerületet. A sok dendriten át kapott, olykor ellentmondásos idegi ,,parancsok" aztán vagy kioltják egymást, vagy valamelyik továbbítódik. Ez elektromos feszültségként jelenik meg a sejthártyán, ingerlésként vagy gátlásként. Mindkét jelenség életfontosságú szervezetünkben.
Neurotranszmitter a dopamin (hidroxitiramin), amely egyaránt lehet gátló vagy serkentő hatású. Hiánya Parkinson-kórt okozhat. Ha túl sok van belőle, a skizofréniával függhet össze. További neurotranszmitterek a szerotonin (5-hidroxi-triptamin), az adrenalin (epinefrin) és a noradrenalin (norepiefrin). Az adrenalin a mellékvesékben termelődik. Hatására emelkedik a pulzusszám, a vérnyomás, a vércukorszint, így ,,készíti elő" szervezetünket a küzdelemre (vagy a menekülésre). Ez a ,,kockázatkeresők", a vakmerő emberek vágyott vegyülete. A szerotonin érösszehúzó hatású, mennyiségi szintjének emelkedése migrént, hányingert okozhat. Ha kevés van belőle, a depresszió kiváltója lehet. Az adrenalin a noradrenalinból, ez pedig a dopaminból alakul át.
Mi a MAO szerepe? Mivel eltávolítja a neurotranszmitterek molekulájának egy részét, ezek inaktivitását idézi elő. Az idegsejtek közti rést kitöltő sejtekben található (glia = ragasztó sejtek), és ha sok van belőle, fölösen ,,takarítja el" a neurotranszmittereket, és letargiás állapotot, depressziót okozhat. A Prozac gyógyszer például, ún. MAO inhibitor, ezáltal a depressziósokat gyógyító hatású. A kockázatkeresők vérlemezkéiben viszont alacsony a MAO-B koncentráció. Ilyeneknek találták a szerencsejátékosok, a szenvedélybetegek, alkohol-, nikotinfüggők, drogosok, de a veszélyes, extrém sportokat űzők vérét is. Valószínűleg, a Rekordok Könyvében szereplők MAO-B szintje is alacsony, míg az adrenalinszint túltermelt...
