A Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpont és Népfőiskola épületének ünnepélyes felavatása mellett, amelyről a múlt héten már beszámoltunk olvasóinknak, a Csoma Napok egyik kiemelkedő eseménye a csomakőrösi Debreczi Panzióban megtartott háromnapos tudományos konferencia volt. A sorrendben immár 34. ülésszak idei témája Kőrösi Csoma Sándor – A magyarok és Európa volt, amelyen 24 hazai és magyarországi kutató mutatta be Csoma-kutatása legújabb eredményeit vagy a témakörhöz kapcsolható előadását a tudomány minden területéről. A tudományos ülésszakon elhangzott előadásokat szerkesztett változatban a jövő évi Csoma-kötetben adják ki.

Ünnepi tárlat

A Csoma Napok másik kulturális csemegéje a 32. Csoma-tárlat megnyitója volt a Kádár László Képtárban. A kiállítás idei hívószava – Feszültségek – arra a kérdésre keresi a választ, hogy a kortárs művészet eszközeivel a művész miként fejezi ki a társadalmi válság által generált feszültségeket vagy azoktól való függetlenedését. A pályázatra beküldött 79 műből azt a 30-at állítottak ki, amelyek leginkább megközelítik a választ. A művészet azon túl, hogy segít belső feszültségeink felszínre juttatásában, a külvilág feszültségeinek a megértésére is szolgál – mondta tárlatnyitó beszédében  Kányádi Iréne művészettörténész, rámutatva, hogy a művészet tükörképe az adott társadalomnak, kommunikálja és kifejezi a társadalomban levő feszültségeket, problémákat, de ugyanakkor a művész érzéseinek, benső világának kifejezőeszköze is.

A Kányádi Iréne mellett Ütő Gusztáv képzőművész és Berze Imre szobrászművész alkotta zsűri a meghirdetett tematika szellemiségét legjobban kifejező alkotás szerzőit díjazta. Szentimrei Judit-díjat kapott Felsmann Tamás Hommage Anselm Kiefer No. 3. című alkotása, Kőrösi Csoma Sándor-díjban részesült Kövér György Egy-ség című munkája. Mindkét alkotás a kovásznai Kádár László Képtár anyagát gazdagítja, 2025-ben pedig Felsmann Tamás tervezőgrafikus egyéni tárlattal mutatkozik be a kovásznai közönségnek.

A tárlatnyitó után Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület (KCsSKE) elnöke bemutatta az előző évi, Kőrösi Csoma Sándor – A magyar lét rejtelmei címmel szervezett Csoma-konferencia elő­adásait tartalmazó kötetet a Csoma-kutatás, Kelet-kutatás, régészet, magyarságkutatás, nyelvészet, néprajz, hangrégészet és rováskutatás területeiről.

Fáklyás megemlékezés

A városi művelődési ház előtti, Jecza Péter alkotta Csoma-szobornál tartották csütörtökön este a Csoma Napok hagyományos fáklyás megnyitóünnepségét, amelyen Gyerő József polgármester köszöntötte a rendezvénysorozat résztvevőit, a testvérvárosok küldöttségeit és az eseményen jelen levő helybelieket. Beszédet mondott Ferencz Éva, a KCsSKE elnöke és Fejér László Ödön szenátor. Dimény Attila muzeológus, a Kőrösi Csoma Sándor – Bálint Gábor – Jakabos Ödön Honismereti Emléktúra zarándokcsoport vezetője az emléktúrán szerzett élményeket ismertette. Mint mondta: „A huszonöt kilométer talán nem hosszú, de ebben a tikkasztó melegben, azt hiszem, mindannyian átélhettük kicsit azt, hogy vajon milyen volt Kőrösinek és követőinek a több ezer kilométeres utazás gyalog.”

Gyerő József polgármester ünnepi beszédében a hétfői avatóünnepségen elhangzott gondolatait osztotta meg azokkal, akik nem vehettek részt azon az eseményen. Mint mondta: „Különös elégtételt nyújtó pillanatoknak lehettünk részesei: átadtuk, felavattuk itt, Kovásznán a Csoma-emlékközpontot. A tudós földink szellemiségének ápolását felvállaló kovásznai székely-magyarok évtizedes álma így beteljesedhetett.” Ismételten köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak a 30 éves álom megvalósításához. „Kiemelt elismerésünk és hálánk illesse a létesítmény megálmodóját, Gazda József tanár urat, volt elnököt. Köszönjük tanár úrnak a kezdeti szikrát, majd a három évtizeden át kitartóan óvott lángot. Köszönjük a kilátástalanság idején alig pislákoló remény átmentését, amit akkor is hitével táplált, amikor mi azt, oly sokan és oly gyakran, már-már végleg kialudni véltünk. Így a beteljesülés édes pillanataiban még nagyobb öröm és elégtétel tudni-érezni, hogy ez az oly sokáig csak hunyorgásra ítélt lobogvány immár izzó tűzvarázsba zárt számtalan együtt érző, együtt dobbanó magyar szívet” – fogalmazott a polgármester.

Csoma ösztönzi a diákokat

A Kőrösi Csoma Sándor Líceumban pénteken egész napos műsorsorozattal emlékeztek a tanintézmény névadójára. Az V–XII. osztályos korosztály tíz csapata részt vett a Csoma útja című diákvetélkedőn, mások kettős filmbemutatón vettek részt, ahol a Lovakon, nyergekben – A honfoglaló magyarok harcművészete című 2023-as magyar dokumentumfilmet, illetve Az Árpádok felemelkedése című, szintén 2023-ban megjelent történelmi dokumentumfilmet tekintették meg.

Az iskolai emlékünnepségen Becsek Éva igazgató elmondta: az oktatási intézmény egykori vezetői azért választották az iskola névadójául Kőrösi Csoma Sándort, mert példaként szolgálhat a diákok számára a tudomány és a nyelvtudás iránti elkötelezettségével, valamint a kultúrák közötti hidak építésének fontosságával, majd Ferencz Éva, a KCsSKE elnöke is szólt az iskola névadóját ünneplőkhöz, kiemelve: „a diákok, akik ebben az iskolában nőnek fel, egy életre magukkal visznek innen valamit, és tudni fogják, hogy a nyelvek, a tudás mindig új világokat nyit számunkra”. A diákok nevében Dénes Anett XII. osztályos tanuló mondott ünnepi beszédet, amelyben a kitartás fontosságát hangsúlyozta. „Életünk során sokszor fogunk nehézségekbe ütközni, azzal az érzéssel találkozni, hogy jobb lenne feladni. Az igazság az, hogy könnyű tehetetlent játszani, minden botlás után megtorpanni, de eredményt csak az ér el, aki követi iskolánk névadójának példáját és soha nem adja fel” – mondta. Az ünnepi megemlékezés végén a diákok virágokat helyeztek el az iskola udvarán álló Csoma-szobornál, majd a tanintézmény és a testvériskolák képviselői, valamint a város önkormányzati képviselői és civil szervezetei koszo­rúztak.

Kőrösi-emlékérem Lezsák Sándornak

A Kőrösi Csoma Sándor Líceum péntek esti gálaműsorán, amelyen többek között a kovásznai Csoma Diákszínpad, a debreceni Ady Endre testvériskola Adyák Diákszínpada mellett felléptek a kovásznai iskolások tánccsoportjai, illetve egyéni hangszeres előadói, kitüntetések átadására is sor került. A KCsSKE elismerése jeléül az emlékközpont felépítéséhez nyújtott támogatásáért emlék­érmet adott át Lezsák Sándornak, a Magyar Országgyűlés alelnökének. A líceum képviselői ugyanakkor emléklappal tüntették ki a debreceni Fehér Zsuzsa és a pécsi Nyéki-Takács Andrea nyugalmazott pedagógusokat, akiknek jelentős szerepük volt a testvériskolák három évtizedes kapcsolattartásában.

Főhajtás a szülőfaluban

A 34. Csoma Napok szombaton a szülőfaluban ért véget. Az ünnepi istentiszteleten Balogh Zoltán lelkipásztor, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese hirdetett igét, ezt követően a faluközpontban álló szobornál a csomakőrösi gyülekezet lelkipásztora, Barticel-Kiss Eszter Orsolya mondta el ünnepi gondolatait lebeszélésről, illetve Kőrösi Csoma Sándor elhatározottságáról. Mint hangsúlyozta: Kőrösit próbálták lebeszélni a „nagy útról”, de kitartott elhatározása mellett, azt az utat választotta, amelyet az Isten kijelölt számára. „Ha Isten útján járunk, akkor Ő velünk lesz, erősít, bátorít minket, és megadja azt, amire éppen szükségünk van. Bízzuk rá magunkat, ne engedjük, hogy lebeszéljenek” – mondta.

Az ünnepségen jelen voltak Kovászna város vezetői, önkormányzati képviselői, Tamás Sándor megyeitanács-elnök, a testvérvárosok küldöttségei, egyházi méltóságok, valamint Csoma helyi és idegenből érkezett tisztelői. A csomakőrösi és a tatrangi általános iskola diákjainak A vándor című közös irodalmi műsora után a kegyelet koszorúinak elhelyezésére került sor, majd az ünneplő közönség felvonult a Csoma-emlékházhoz, ahol Ferencz Éva KCsSKE-elnök és Barticel-Kiss Eszter Orsolya lelkipásztor leleplezte a budapesti Széchenyi Társaság által adományozott emléktáblát, amelyen gróf Széchenyi István döblingi magányában megfogalmazott gondolatai állnak Kőrösi Csomáról: „Egy szegény árva magyar pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafi­ságtól lelkesítve bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Vegyetek példát, hazánk nagyjai és gazdagjai, egy árva fiún, és legyetek hű magyarok tettel, nem puszta szóval, áldozati készséggel és nem olcsó fitogtatással.” Halasy-Nagy Endre beszédét, aki nem lehetett jelen az eseményen, Ferencz Éva olvasta fel.