Címerekről és világukról

2024. április 17., szerda, Közélet

Keöpeczi Sebestyén József címervilága címmel nyílt kiállítás vasárnap Nagyajtán az Unitárius Templomvár Ősök bástyájában. Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület Keöpeczi Sebestyén József címerfestményeinek reprodukcióiból összeállított tárlatát megnyitó dr. Szekeres Attila István nemzetközi címerakadémikus úgy fogalmazott, alkotásai ismeretében Keöpeczi Sebestyén Józsefben a legnagyobb magyar címerművészt tisztelhetjük.

  • Szekeres Attila István bemutatja a kiállítást. A szerző felvétele
    Szekeres Attila István bemutatja a kiállítást. A szerző felvétele

A kiállítást befogadók nevében Fekete Levente szólt: az, hogy szép alkotásokat tekinthetünk meg, az nyilvánvaló, egyszerűen rátekintve is látjuk, de puszta látványnál többet, tudást is adnak. Jó helyen van a kiállítás Nagyajtán az Ősök bástyájában – mondotta a helybéli unitárius lelkész.

Szekeres Attila István évek óta kutatja az 1878–1964 között élt kiváló heraldikus életpályáját, számtalan érdekes részletet ismer róla, volt tehát amivel érdekessé, sőt, érdekfeszítővé tennie előadását. Szólt a Sebestyén család származásáról, szüleiről, édesapja gyerekei sorsát is meghatározó karrierjéről, a kis József tanulmányairól és szakmai indulásáról is.

Elhangzott, életének kezdetén több esemény és szerencsés véletlen befolyásolta. Ki tudja, mi történt volna, miként alakul pályája, ha a Genealogiai Füzetek című, Kolozsváron kiadott családtörténeti folyóirat egyik társszerkesztője nem betegszik meg, s nem kerülhet helyébe? Vagy ha Budapestre költözése után nem őt kérik fel, hogy az Osztrák–Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság új középcímerét és állampecsétjét megrajzolja?

Az első világháború során katonai szolgálatot teljesített, utóbb a Székely Hadosztály tisztje lett, annak fegyverletétele után a brassói fellegvári fogság után kényszerlakhelyként Köpecet választotta, majd hamarosan ott alapított családot. Onnan hívták Bukarestbe, hogy „a megnagyobbodott” Románia címerét megalkossa. Több változatot készített, azok közül választott a király, majd fogadta el a szenátus és a képviselőház – hangzott el az előadáson.

A húszas-harmincas években Keöpeczi Sebestyén József rengeteg címert és dalárdazászlót készített – legtermékenyebb éve 1926 volt –, dolgozott egyházközségeknek és egyházi vezetőknek is, évekig a Székely Nemzeti Múzeum, majd a Barcasági Szász Múzeum külső munkatársa. Kolozsvárra költözése (1940) után néhány évig az Egyetemi Könyvtárban dolgozott, majd a román hatalomátvétel után nem sokkal nyugdíjba kényszerült. Nem alakult jól a sorsa: családi tragédiák következtek be, nyugdíja kevés, a római katolikus és a református egyház számára végzett alkalmi munkát, nélkülözéssel teli évek végén hunyt el, a Házsongárdi temetőben nyugszik – mondotta Szekeres Attila.

A heraldikus bemutatta a kiállított címereket, hosszasan időzött a tulajdonában levő, Keöpeczi Sebestyén József 1926-ban festett saját címerénél, majd a dédnagyapjának, szemerjai Szász Bélának, a Székely Mikó Kollégium 1910–1940 közötti vallástanárának, rövid ideig igazgatójának 1930-ban festett címerénél, valamint a Nemes Székely Nemzet címerkompozíciójánál, melyet a Székely Nemzeti Múzeum számára készített a művész.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1537
szavazógép
2024-04-17: Közélet - Fekete Réka:

Buna Hunor: Az életmentés a legfőbb feladat (Best of Sepsi)

Szereti az adrenalindús életet, az elsősegélynyújtásban az újraélesztés érdekli a leginkább, de természetesen bármit elvégez, amivel megbízzák és amit tud – mondta egy több évvel ezelőtti beszélgetésünk alkalmával Buna Hunor. Mindez azóta sem változott, csupán annyi a különbség, hogy időközben még többet tanult és még több tapasztalatot szerzett a segítő szakmában. A Kovászna Megyei Mentőszolgálat asszisztense, a Salvatore Egyesület elnöke és aktív tagja, a Dávid Magán Mentőszolgálat alapítója a Best of Sepsi díjazottja a város biztonságáért dolgozók, vészhelyzetkezelők kategóriában.
2024-04-17: Közélet - Nagy B. Sándor:

Erdélyi irodalom és a közösség szolgálata

Lakatos Mihály József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar Összetartozás Intézetének kutatója és Dimény H. Árpád költő, műfordító, a Székely Hírmondó napilap egykori vezető szerkesztője voltak a meghívottjai annak a beszélgetésnek, melyet Szemet szóért – Erdélyi írók a közösség szolgálatában címmel az MCC szervezésében tartottak a sepsiszentgyörgyi Fidelitas Szálló konferenciatermében.