Mint a miniszterelnök elmondta, a dokumentumok kidolgozásakor a legfontosabb célkitűzés a munkahelyteremtés ösztönzése volt. Ugyancsak prioritás a kormány számára az európai uniós alapok lehívása, valamint az alacsony jövedelmű személyeket célzó szociális intézkedések. Az új jogszabály értelmében bevezetik a szociális nyugdíjt. Április elsejétől nem lesznek 300 lejnél alacsonyabb nyugdíjak, októbertől pedig 350 lejre nő az időseknek szánt juttatás alsó értéke. A szakszervezetek javaslatára idén 12 hónapig részesülhetnek segélyben a munkanélküliek, szemben az eddigi kilenc hónappal. Az idei évre a kormány befagyasztja a tisztségviselők béreit. A tervek szerint április 15-ig kidolgozzák az egységes bérezési rendszert az állami alkalmazottak számára. Ugyancsak április 15. után kezdenek el tárgyalni a szakszervezetekkel a béremelések mértékéről is. Erről ugyanis az első negyedévi gazdasági eredmények alapján döntenek. A költségvetés 20 százalékát szánják infrastrukturális fejlesztésekre: útépítésre, csatornázásra, vízhálózat kiépítésére, iskola- és kórházfelújításokra, tömbházszigetelésre. Az újrabefektetett profit adómentessé válik — közölte Boc. A kabinet folytatja és kibővíti a roncsautó-programot. Ezentúl már a tízévesnél idősebbek járművek is részt vehetnek a programban, a támogatás pedig 3000 lejről 3800 lejre emelkedik. A kormány számításai szerint idén 2,5 százalékos lesz a gazdasági növekedés, 2 százalékos költségvetési hiányra számítanak.

Visszahívott ügyészek és bírák

Öt törvényszéki bírát és ügyészt hívott vissza a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács a Gorbunov-ügy kapcsán folytatott kivizsgálások után. Távoznia kellett a Dolj megyei törvényszék főügyészének, helyettesének és a jogi osztály vezetőjének. Hasonló sorsra jutott a Brassó megyei törvényszék elnöke és a bűnügyi osztály vezetője. A Dolj megyei tövényszék hagyta jóvá ugyanis Szergej Gorbunov, a brassói, két halálos áldozatot követelő fegyverrablás fő gyanúsítottjának ideiglenes szabadlábra helyezését.

Az autonómiareferendum ellen

Kelemen Attila képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke tegnap sajtótájékoztatón kijelentette: felelőtlenek és kissé alávalók azok, akik a helyi autonómiareferendumok megszervezését szorgalmazzák, tudva, hogy ezekre nincs törvényes keret. ,,Úgy vélem, hogy a nemzetközi válság idején mind a polgármestereknek, mind a községek vezetőségének sokkal fontosabb gondjai vannak az illető referendumnál. Szerintem azok, akik ki akarják használni ezt a pillanatot, nem csupán felelőtlenek, hanem kissé alávalók, mivel pont most nincs türelmük várni" — fejtette ki Kelemen.