A magyar uniós tagság húsz évét értékelő rendezvényen a tárcavezető úgy fogalmazott: uniós szinten területi kiegyenlítődés figyelhető meg a tagállamok fejlettségében, és jó hír, hogy Magyarország lendületesen csatlakozik az EU átlagához. Rossz hír ugyanakkor, hogy országon belül mégis növekednek a területi különbségek, tette hozzá: míg Budapest fejlettsége már 2004-ben meghaladta az EU átlagát (129 százalék), és 2022-ben az uniós fejlettségi átlag 158 százalékát hozta, addig a fővároson kívüli régiók felzárkózási folyamata lényegesen lassabb.

Navracsics Tibor azt mondta: a vidék és a városok élhetőbbé tétele egyaránt fontos feladat. Ehhez a vidéknek és Budapestnek felelősséget kell vállalnia egymásért. Szavai szerint annál élhetőbb és versenyképesebb egy tagállam, minél magasabb benne a kohézió szintje. Hangsúlyozta: az új területpolitika három pillére a most készülő, új területfejlesztési koncepció, az ehhez kapcsolódó új finanszírozási háttér, valamint az új területfejlesztési intézményrendszer, amit a jövő évtől kezdve alakítanak ki. E három pillér eredményeként abban bíznak, hogy a településeket versengés helyett együttműködésre tudják sarkallni – húzta alá.

Navracsics Tibor úgy vélekedett, hogy az uniós források felhasználásánál jobban kell összpontosítani a versenyképességre. Nemcsak a jelen különbségeit kell áthidalni, hanem a jövő kérdéseit, a versenyképességi kérdéseket is meg kell tudni oldani, magyarázta. Megjegyezte továbbá, hogy a különböző fejlettségű régiók felzárkóztatása eltérő politikát igényel.

Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke azt mondta: támogatja az unió bővítését, mert a megfelelő módon kezelt bővítés politikai biztonságot generál. Ez pedig kulcsfontosságú szempontja a közös európai modell sikerének – húzta alá. Szavai szerint csak a szolidaritáson és közös értékeken alapuló Európa lehet sikeres. A közös kihívásokra együtt kell megoldást találni – jelentette ki. Hozzáfűzte: a civil társadalom hangját meg kell hallgatni, mert a civil társadalom és az uniós intézmények együtt alakíthatják az európai politikát. Ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy az uniós döntéshozatal során ma gyakran túl későn történik vagy elmarad az egyeztetés a civil szervezetekkel. Miközben egyetlen európai ország sem képes egyedül megbirkózni olyan kihívásokkal, mint az infláció, a járványhelyzet vagy a háború – tette hozzá.

Európában mindenkinek lehetőséget kell kapnia és senki nem maradhat le – jelentette ki Oliver Röpke megjegyezve: sokkal szociálisabb EU ügyét kell előmozdítani. Rámutatott: olyan kohéziós politikára van szükség, amely a társadalom előtt álló valós szükségleteket elégíti ki és kezeli az egyenlőtlenségeket. Hozzátette: ehhez elsősorban a humán tőke fejlesztésébe, oktatásba kellene befektetni.