Az Utolsó idők, Mátyássy Áron filmje kapta a jubileumi 40. Magyar Filmszemle fődíját, az Aranyorsót, míg a legjobb rendezőnek járó elismerést Gárdos Péter vehette át Tréfa című alkotásáért kedd este a Budapest Kongresszusi Központban. A legjobb szórakoztató közönségfilm díjával Herendi Gábor Valami Amerika 2. című alkotását jutalmazták. A tévéfilm szekció győztes alkotása Ferenczi Gábor A barátkozás lehetőségei című munkája. A díjazott filmek alkotói között sepsiszentgyörgyiek is vannak, a Tréfa egyik főszereplője Váta Loránd színművész.
A szemle egy játék, díjat nyerni pedig boldogság, de igazán komolyan venni nem szabad ― fogalmazott Gárdos Péter. Kiemelte: a díj mindenkinek elismerést jelent, aki részt vett filmje megvalósításában, a világosítóktól a díszlettervezőig, a színészektől az operatőrig. A Tréfa (http://www.trefa-mozifilm.hu/), melynek alapja Kosztolányi Dezső műve, egy felekezeti iskolában játszódik. A kollégiumba érkező új tornatanár megütközik a vallásos intézményben uralkodó liberális gondolkodásmódon és a gyerekek vadságán, majd egy napon minden megváltozik. A film Lengyel Tamás és Váta Loránd főszereplésével készült.
A tévéfilmes zsűri értékelése szerint a kategóriában idén színes volt a felhozatal: a zsánerfilmektől a radikális formanyelvi kísérletekig lényegében minden típus képviseltette magát. A Gelencsér Gábor filmesztéta elnökölte zsűri elsősorban a filmnyelv újszerű használatát, valamint a látványában és dramaturgiájában egységes alkotásokat értékelte. A szakma végre befogadta ezt a műfajt, valamint elismerte mint önálló filmtípust. Ez azért is fontos és előremutató változás, mert a tévéfilmek helyzete manapság rendkívül bizonytalan, így bemutatásuk egy ilyen rangos eseményen sokat lendíthet helyzetükön ― fogalmazott Gelencsér Gábor annak kapcsán, hogy a szemlén idén először tévéfilmek is versenyezhettek külön kategóriában.
A zsűri egyetértett abban, hogy Ferenczi Gábor A barátkozás lehetőségei című munkája kiemelkedő alkotás. A Bodor Ádám négy novellájából összefűzött film kapcsán a forma és a tartalom egységét, a gyönyörű képi világot és az erőteljes stílust értékelték. ,,Mély, egyszerű, ugyanakkor bölcs életismeret sugárzik ebből a filmből, ami méltó párja az író oly nehezen visszaadható világának" ― hangsúlyozta Gelencsér Gábor. A több erdélyi helyszínen forgatott tévéfilmben magyar és román színészek játszanak, a filmkészítő stábban találunk ― néhány korábbi produkcióban szintén dolgozó ― sepsiszentgyörgyi csapatot is (Damokos Csaba díszlettervező, Kovács Vajda István gyártásvezető, Musát Arnold felvételvezető, Török József berendező, Ványolós Csaba rendezőasszisztens és Zakariás Attila cége a díszletek kivitelezője).
A filmszemlén bemutatottakat értékelve a lázadás bátrabb és keményebb formáit hiányolta a játékfilmek többségéből Mészáros Márta filmrendező, a nagyjátékfilmes zsűri elnöke. ,,A legtöbb filmben a lázadás a szex formájában jelenik meg, anélkül, hogy a szeretet ott lenne. A feszültségek állevezetése történik: az alkotók nem nagyon beszélnek arról, milyen simlis dolgok, társadalmi és létproblémák vannak ma az országban" ― jelentette ki. A zsűri tagjai (Mészáros Márta mellett Zsigmond Vilmos operatőr, Ragályi Elemér operatőr-rendező, Tolvaly Ferenc író-rendező és Hartyándi Jenő fesztiválszervező, a Mediawave fesztiváligazgatója) általános értékelést adtak az idei nagyjátékfilmekről, majd a versenyben induló tizennyolc alkotásról is elmondták véleményüket. Zsigmond Vilmos kiemelte: meglepte, hogy nagyon sok film digitálisan készült, méghozzá nagyon jó minőségben. Úgy vélte, a filmek jobbak, mint amiket az elmúlt öt évben látott, és a fejlődés a finanszírozásban is tükröződik. A filmek közül a zsűritagok a legnagyobb elismeréssel Gárdos Péter Tréfa és Mátyássy Áron Utolsó idők című filmjéről beszéltek. ,,Ez a film is kegyetlen, de ez a kegyetlenség nem céltalan, hanem valamire megtanítja a szereplőket" ― emelte ki Mészáros Márta. Kedvező kritikákat kapott Edelényi János Príma primavéra című alkotása is, amely egy gyilkosságba torkolló bankrablás utáni menekülés történetét mondja el, Zsigmond Dezső Vadlány ― Boszorkánykör című alkotása (főszereplői közt Pálffy Tibor sepsiszentgyörgyi színésszel), amely egy gyermekgyilkosság ügyében nyomozó rendőrtiszt találkozását mutatja be a zárt csángó világgal, valamint Szirtes András egy bolondokházába zárt lány és orvosa kapcsolatát bemutató, Juliette című filmje.
A 40. Magyar Filmszemlén nézőcsúcs született: nyolc nap alatt összesen 56 906 néző ült be a fesztivál vetítéseire. A versenyprogramban mintegy száz alkotást vetítettek, de az információs programban is ugyanennyi film szerepelt. (mol)