ÖNGONDOSKODÁSRA KÉSZÜLJENEK A DEKRÉTUMGENERÁCIÓK. Ha előbb nem, 2032-ben biztosan összeomlik az állami nyugdíjrendszer, amikor nyugdíjba mennek az első úgynevezett „dekrétumgyermekek”, azaz az abortusztilalom bevezetése után születettek, és az ország történetének legnagyobb számú nyugdíjazását regisztrálják majd – kongatta meg a vészharangot a Ziarul Financiar nemrég. 2032 és 2042 között mintegy négymillió romániai fog nyugdíjba vonulni, ami egy óriási sokk lesz a nyugdíjrendszer költségvetése számára, mert „az elmúlt 34 év demográfiai sivataga nem lesz képes eltartani ennyi nyugdíjast” – írta a lap.
A Maszol által megszólaltatott szakértők, Horváth István szociológus (aki tanulmányt is írt a dekrétumgyermekekről) és Rácz Béla Gergely közgazdász elmondták, hogy az állami nyugdíjrendszer már most sem fenntartható, a hiány már most „félelmetes számokat mutat”, éppen ezért változásokra kell felkészülni hosszú távon: emelkedni fog a nyugdíjkorhatár és szerényebb lesz az állami nyugdíj. Épp ezért fontos, hogy minél többen gondoskodjanak pótlásról, azaz magánnyugdíjakról. (Maszol)
NEM TANULNAK ÉS NEM DOLGOZNAK. Az EU tagállamai közül Romániában a legmagasabb azon fiatalok aránya, akik nem tanulnak és nem is dolgoznak – derül ki az Eurostat adataiból. 2022-ben a 15–29 év közötti állampolgárok 19,8 százaléka nem dolgozott, ami majdnem kétszerese az európai átlagnak. A dobogó második fokán Olaszország áll 19 százalékkal, míg a harmadik helyet Görögország foglalja el 15,4 százalékkal, de ott az elmúlt évtizedhez képest 11 százalékkal csökkent a se nem tanuló, se nem dolgozó fiatalok aránya, miközben Romániában 0,5 százalékkal nőtt. (A lista másik végén Hollandia és Svédország található.) Daniel David pszichológus, a BBTE rektora azzal magyarázta a jelenséget, hogy a fiatalok már nem hajlandóak olyan munkát végezni, mint korábban (például pincérkedni), hanem egyik napról a másikra milliomosok és vállalkozók akarnak lenni. Ez a generáció fogja irányítani Romániát tizenöt-húsz év múlva, de oktatás nélkül ez jelentős kockázatokat hordoz magában, hiszen azokról a generációkról van szó, amelyeknek 40 százaléka funkcionális analfabéta volt az iskolában. (Főtér)
ÉPÜL AZ ELSŐ AUTÓPÁLYA-ALAGÚT. A Nagyszeben–Pitești autópálya Tigveni–Curtea de Argeș szakaszán kifúrták az első kilométernyi autópálya-alagutat – jelentette be Ionel Scrioșteanu, a közlekedési minisztérium államtitkára. Összesen 1013 métert fúrtak, ebből 580 méter alagutat a Pitești felőli kijárati oldalon (ez az ág a Daniela nevet viseli) és 433 métert az alagút Pitești felőli bejárati oldalán (ez az Alina-alagút). Megépült az első közbenső alagút is, amelyet egyelőre gyalogosátjáróként használnak az Alina és a Daniela ágak között, az autópálya megnyitása után pedig menekülési útvonal lesz. A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben–Pitești autópálya legnehezebb és legdrágább szakaszának tervezéséről és kivitelezéséről szóló, nettó 5,3 milliárd lejes szerződést 2022 augusztusában írták alá; a 37,4 kilométeres útszakasz tervezésére 12, megépítésére pedig 45 hónapot írt elő a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR). A Vâlcea megyei Cornetu-kolostor és az Argeș megyei Tigveni község közötti sztrádaszakaszon 95 hidat és felüljárót, valamint egy 1,7 kilométer hosszúságú dupla alagutat kell építeni. (Maszol)
