Mindannyian ismerjük a mondást, hogy „a bajban mutatkozik meg az igaz barát”. Természetesen egyetértek ezzel, viszont tovább fűzve a gondolatot azt állítom, hogy az igazi barát/társ az élet örömét (is) nyújtja. A kettő nem zárja ki, sőt, inkább kiegészíti egymást.

Persze, hogy adódnak problémák és gondok mindenki életében, és ilyenkor valódi támaszpontot jelenthetnek a segítséget nyújtó kezek. Viszont az élet nem csak bajból áll – szerencsére. Hanem ott van benne a szépség, a bőség, a könnyedség, a nevetés, a tréfa. Az élet vidám oldalát ugyanúgy hangsúlyossá kell tenni, éltetni kell, mint bármely más fontos értéket.

Lehetnek sokan, akik a bajban meghallgatnak, támogatnak (lásd a temetések), de nézzük meg, hogy ki az, aki nap mint nap ott van mellettünk az érdeklődésével, a figyelmével, aki azon van, hogy mosolyt csaljon az arcunkra vagy igyekszik örömet szerezni. Az ilyen barátságban és az ilyen társsal könnyebb az élet, könnyebb számunkra úgy látni, hogy félig tele van az a bizonyos pohár.

Az ilyen kapcsolatok harmóniáját az egyszerűség és az őszinteség adja, melyben mindenki önmagaként lehet jelen, mindenféle cicoma, játszma vagy versengés nélkül. Hiszen szabad akarat alapján történt, hogy éppen egymást választottuk barátnak/társnak. És az elsődleges szimpátia után tovább érik a kapcsolat, mélyül az egymás iránt érzett tisztelet, elköteleződés és szeretet. Így lesz ez időtálló és értékálló, és válik a közösen töltött idő valódi minőségi idővé.

Ezeken a kapcsolatokon belül olyan mély intimitást élhetünk meg, ahol a személyes határok összemosódnak, ahol nem azon van a hangsúly, hogy én-e vagy te, hanem azon, hogy osztozunk a közös élményen. Mert az igaz barát, az igazi társ adja önmagát, az idejét, a törődését, az élet teljességén osztozik velünk.

Keresztes Erika
bizalmi tanácsadó