Lakatos Csilla részletesen mesélt a gyermekeknek a pünkösdről. Hogy elnevezése a görög pentekosztész szóból származik, ami ötvenet jelent, hiszen a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepeljük, hogy jelképe a galamb, mert a Szentlélek galamb képében szállt le a földre, de a lángnyelv, a tűz és a szélzúgás is a jelképek közé tartoznak, mert a Szentlélek eljövetelét jelezték. Megemlítette a bazsarózsát és a pünkösdi rózsát is, melyek virágzása minden évben arra utal, hogy közel van pünkösd ünnepe.

Aztán a népszokásokra tért ki. Mint mondta, nemcsak pünkösdi királyt, de királynét is választottak régebb, sőt, pünkösdi királynéjárás is volt némely helyen. Hasonló népszokás volt a pünkösdölés, a pünkösdi zöldágazással pedig inkább a rossz szellemeket próbálták régebb távol tartani – mondta.

Az érdekes tudnivalók birtokában a gyermekek jókedvvel tanultak meg néhány pünkösdi éneket, majd a múzeum udvarán rövid ügyességi próba keretében kiderült, ki tehet fejére koronát pünkösdi királyként, illetve pünkösdi királyné címmel. Az együttlét kézműveskedéssel fejeződött be: minden gyermek festhetett egy-egy pünkösdi szimbólumot magának, amire aztán mágnest is ragaszthattak és hazavihették otthoni hűtődísznek, pünkösdi emléknek.

Böjte Ferenc