Az igazgatóhelyettes továbbá elmondta: arra számítanak, hogy idén ismét növekedni fog a vadkárok száma, már több éve ez figyelhető meg, és a károk elég nagy hányadát a medvék okozzák. Újságírói felvetésre a prefektussal együtt arról is beszámolt, hogy nem zárult még le a medvepopuláció méretének megállapítását célzó, a környezetvédelmi minisztérium által kezdeményezett DNS-alapú felmérés, amint az éves, a vadásztársaságok és az ügynökség által végzett becslés sem, így a nagyvadak létszámáról egyelőre nem tudnak új adattal szolgálni.

Siminiceanu és Ráduly István szintén a sajtó érdeklődésére azt is tisztázta, nem létezik kilövési kvóta, csak beavatkozási a veszélyes, településekre is bejáró egyedek esetében. Utóbbit a 2021-ben elfogadott 81-es számú rendelet szabályozza, eszerint a polgármesterek által vezetett helyi bizottságok döntenek helyzettől függően, hogy miként járnak el, kilövetik-e az állatot, vagy elaltatják és befogják, majd áttelepítik.

Ráduly István szintén a sajtó érdeklődésére rámutatott: sok függ attól, hogy a polgármesterek, alpolgármesterek miként szervezik meg a beavatkozási bizottságok működését, és nem ért egyet azzal, hogy a rendelet alkalmazása körülményes. Mindig lehet jobb a szabályzás, és cél is azon javítani, de ha már létezik jogszabály, akkor élni kell a lehetőséggel – mondotta. A prefektus szerint azok a medvék, amelyek egyszer már bejártak a településre, visszatérnek, így esetleg könnyebb azokat befogni. Felhívta a figyelmet, hogy most is sok riasztás érkezik a lakott területre bemenő medvékről, a csendőrségnek már több mint harminc esetben kellett beavatkoznia, és az is aggasztó, hogy idén már három olyan esetről tudnak, amikor a nagyvad emberre támadt: két alkalommal Bodzavidéken, illetve egy alkalommal Bölönben.