A hazai minimálbér utáni adó 41,4 százalék nálunk, miközben Bulgáriában 22,4, Magyarországon pedig 33,5 százalék. Így nem meglepő, hogy a hivatalosan alkalmazásban levőknek a 15,3 százalékát fenyegette szegénység tavaly Romániában (1 százalékkal többet, mint 2022-ben), míg Bulgáriában 11, Magyarországon pedig 7 százalékos ez a mutató az Eurostat adatai szerint. Mindez úgy, hogy a román munkavállalók többet dolgoznak: heti 40 órát a 36,4 órás uniós átlaghoz viszonyítva. Ami azt jelenti, hogy a lakosság jelentős részének jövedelme nem fedi a kiadásait.

Segít ezen a mostani (vagy az előző, a következő) minimálbér-emelés? Nem nagyon. Az alkalmazott ugyan kicsivel több pénzt fog kapni, de az infláció (amely szintén nálunk a legmagasabb, 5,9 százalék volt áprilisban a 2,6 százalékos uniós átlaghoz képest) és a júliustól ismét dráguló üzemanyagok (a kormány által kivetett sarcoknak köszönhetően a gázolaj ára 8 lejre is emelkedhet literenként, a benziné pedig 7,5 lej fölé ugrik, és ezt mindenben, a kenyér árában is érezni fogjuk) miatt a megnövelt munkabér kevesebbet fog érni, az életszínvonal pedig továbbra is csökken.

Kutyaszorítóba kerülnek a munkaadók is, elsősorban az egyéni, kis és közepes vállalkozók, akik idéntől amúgy is jóval nagyobb adókat fizetnek, mint eddig, és a magasabb béreket csak termékeik, illetve szolgáltatásaik drágításával tudják majd előteremteni, melyeket így nehezebb lesz majd eladni. A legnagyobb teher a minimálbér utáni adóval sújtott részmunkaidős alkalmazásokon van: a kormány jóvoltából egy napi 2 órát dolgozó személy (például egy újságkihordó) 520 lejt kap kézbe, az állam pedig 1291 lejt zsebel be. És e harácsoló koalíció vezetője, Marcel Ciolacu miniszterelnök nem átall szociáldemokrata eszmékre, gondoskodásra, társadalmi igazságosságra és hasonlókra hivatkozni, habár épp a PSD alakította ki ezt a torz rendszert, amelyben a szegények csak még szegényebbek, a gazdagok pedig még gazdagabbak lesznek.

A minimálbér-emeléssel arányosan ugyanis sok más munkabér is megnő a túlhizlalt és túlfizetett közszférában, no meg a speciális nyugdíjak. Valójában ezek a kategóriák járnak igazán jól, nem az az 1,8 millió személy, aki minimálbérért hordja a hátán az országot és lyukas markú vezetőit. Persze a kincstár bevételei is növekednek a magasabb személyi jövedelemadókkal, ámbár ez csak olyan, mintha feneketlen zsákba lapátolnák a pénzt, hiszen a liberálisok máris 10 százalékos költségvetési hiányról beszélnek, ami épp a duplája a tervezettnek, és több mint háromszorosa az EU-ban megengedettnek. Egyenes út az államcsőd, azaz a még nagyobb szegénység felé...

Marcel Ciolacu kormányfő munkások között. Nagy adót fizetnek a bérükhöz mérten. Fotó: Facebook / Marcel Ciolacu