AsztaliteniszA hagyomány útján — Áros Károly

2009. február 9., hétfő, Sport

Hatvannyolc februárjában, amikor elkészítettük az újonnan megalakult Kovászna megye sportleltárát, az asztalitenisznek egy egyszerű mondat is elegendő volt. Az már csak zárójelben került megjegyzésre, hogy Szentivánlaborfalváról indult el a romániai női asztalitenisz két új csillaga, Korodi Mária és Korodi Hajnal...

Aztán ahogy lendületbe jött a megye sportmozgalma, beindult a megyei csapatbajnokság kézdivásárhelyi, zabolai, kovásznai, sepsiszentgyörgyi csapatokkal, több korosztályban, több szinten kezdtek jelentkezni az országos szintű eredmények is, például a kézdivásárhelyi négyes (Dobolyi Aladár, Barabás Zoltán, Turóczy András, Kelemen Attila) az országos csapatbajnokságban jeleskedett, a KISZ Kupa országos döntőjén aranyérmet nyert a szentivánlaborfalvi Deák Lajos, bronzérmes a zabolai Simon István... az Ifjúsági Kupa országos döntőjén Deák Lajos ezüstérmet nyert... Országos rangú versenyek, országos bajnokságok, nemzetközi edzőtáborok (többek között a kínai válogatott) helyszíne a megyénk, a hetvenes évek végén három edzőt jegyzünk, kettőt Kézdivásárhelyen (Dobolyi Aladár, Turóczy András), egyet Sepsiszentgyörgyön (Csíki Csaba), munkájuk eredményeként ifjúsági asztaliteniszezőink rendszeresen ott sorakoznak az országos bajnokságok, versenyek első hat helyezettje között... Elvitathatatlanul pezsgett az élet megyénk asztaliteniszsportjában.

A rendszerváltást követően egyre csendesebbé váltak az egykor hangosságukról ismert pingpongtermek. Változatlanul hangos csak a kézdivásárhelyi maradt. Szentgyörgyön egy ideig az autósport, majd az ISK igyekezett szinten maradni, ma viszont a

Sepsiszentgyörgyi Electrica

követi a hagyomány útját. Négy egyszerű feladat. De annál kecsegtetőbb, hiszen a román asztalitenisz Európa élvonalába tartozik. Kontinensszerte ismerik, jegyzik a romániai asztaliteniszezőket, s ezekkel eredményesen versenyeztetni a szentgyörgyieket igazi kihívás. Az egyesület edzője Simon Teodor.

Névjegykártyája

1975. július 24-én szü­letett Sepsiszentgyörgyön. Szülővárosában érettségizett, Bukarestben szerzett testnevelő tanári oklevelet, s szakosodott az asztaliteniszre. Tízéves kora óta pingpongozik, edzője Becsei Gyula volt. Egyéniben az országos ifjúsági bajnokság elődöntőjéig jutott. Egyetemista korában játszott az A-osztályos (akkor nem volt még szuperliga) Stiromban és a Policolorban. Az egyetem elvégzése után három évig a magyarországi Nyírbátor NB I-es csapatának játékosa volt, egy évet töltött az olaszországi Padova másodosztályú együttesében, majd fél évet a németországi harmadik osztályban játszott. Jelenleg a Resicabányai Ateneu SC-ben játszik együtt a kézdivásárhelyi ifjú Turóczy Andrással. 2003-ban tért haza szülővárosába. A Tanulók Háza asztaliteniszkörét vezeti, és az Electrica SE együttesét edzi.

— Milyen feltételeket biztosít a város? — kérdeztük Simont.

— A Tanulók Háza adja a fizetésemet, az Electrica biztosítja a négyasztalos termet, mely mellett van egy konditerem is. Panaszra nincs okom.

— Hány asztaliteniszezője van most Sepsiszentgyörgynek?

— Mintegy harminc. A legismertebbek kétségtelenül az A-osztályos csapat tagjai: Ştefan Moldoveanu, Kocsis Balázs, Mircea Mocanu, Mircea Morariu, Rareş Onofrei (aki a serdülőválogatott-keret tagja), aztán meg kell említenünk a 2008-as TOP12 tizedik helyezettjét, Bedő Norbertet, az ifi III-as mezőny első tíz versenyzője közé tartozó Elisabeta Cotioraşt, na meg Diana Savut.

— Hányadik helyen zárta a csoportküzdelmet az Electrica?

— A másodikon, ami azt jelenti, hogy az 5—8. helyek egyikének megszerzéséért folytatja a küzdelmet Buzău, Mioveni és Zilah együtteseivel, s már most, a hét végén Buzăuban asztalhoz áll, majd következik a mioveni-i (március), a szentgyörgyi (áprilisban, a Szent György-napok idején) és végül a zilahi (június) torna.

— Az elmúlt évek kiemelkedőbb eredményei?

— 2006-ban Rareş Onofrei korosztályának országos bajnokságán 5. helyen végzett, s így került a válogatott keretbe, 2008-ban kadettcsapatunk országos 10. lett, Ştefan Moldoveanu pedig a Secuiana Kupán bronzérmet nyert, Rareş Onofrei a válogatóversenyen ötödikként zárta a küzdelmet... Nem hagyhatom ki a Szakács András, Szakács Zsolt, Welker Iván hármast, hiszen velük harcolta ki az Electrica a B-, majd az A-osztályos státusát. Remek sportemberek voltak. Azért voltak, mert közben visszavonultak, s ma már csak az amatőr versenyeken állnak asztalhoz.

— Az idei versenynaptár?

— Február 13—15-én kerül sorra a kadett korosztály országos csapatbajnoksága, melyen az Electricát a Rareş Onofrei, Bedő Norbert, Kelemen Tibor, Szennyes Bence összetételű együttes képviseli, márciusban rendezik az országos felnőtt egyéni bajnokságot, ezen négyen — Ştefan Moldoveanu, Simon Teodor, Marcel Mocanu, Marcel Morariu — állunk asztalhoz, aztán következik az ifjúsági III-asok országos egyéni bajnoksága Aradon Rareş Onofrei-jel, Szennyes Bencével és Diana Savuval. Külön figyelmet igényel az ifjúsági I-es csapatok konstancai tornája, melyen ha továbbjutunk, az ifi A-osztályban játszhatunk. Itt hadd tegyem hozzá, hogy az ifi I-es (16—18 évesek) vetélkedőre nagyon fiatal gárdával (13—14 évesek) — Kocsis Balázs, Rareş Onofrei, Bedő Norbert, Kelemen Tibor — utazunk.

— A távolabbi tervek, célok?

— Megválok a Resicabányai Ateneutól, hazajövök, és megpróbálok összehozni egy szuperligás csapatot. Le is tettem már az anyagi fedezet megszerzése céljából egy-egy pályázatot a városi önkormányzathoz és a megyei tanácshoz. A sok tehetséges gyerek fejlődéséhez feltétlenül kell egy felsőbb osztályú csapat. Tudom, megkérdi, kikre számítok. De kérdés nélkül is mondom: számítok a jelenlegi keret ,,nagy öregjeire", Moldoveanura, Mocanura, Morariura, számítok a kézdivásárhelyiek segítségére, ott sok tehetséges fiatal játszik, számítok Turóczyra. Továbbmenve szeretném, ha mind az ifik, mind a serdülők a korosztályuk első tíz játékosa között végeznének, s persze, számítok egy-egy éremre is. Gondolom, nem vagyok túl merész. Szeretném, nagyon szeretném, ha Kovászna megye asztaliteniszsportja egyre fennebb kerül a hazai létrán.

Na persze, nem egyedül, s nem csupán a szentgyörgyiekkel akar fennebb lépni, hanem együtt a kézdivásárhelyiekkel. Együtt, mert mint mondotta: szoros együttműködéssel tudjuk terveinket, vágyainkat kivitelezni, s ha majd mind a kézdiek, mind a sepsiek felerősödnek, akkor külön-külön is helyet követelhetünk magunknak a szuperligában.

— Úgy legyen!

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 433
szavazógép
2009-02-09: Sport - x:

Székely hegymászó az antarktiszi Mt. Vinson csúcsán (Alpinizmus) — Tibodi Ferenc

Frank Wilde-ot alakítok
Ez nem egy szürreális kép, hanem valós tény. A sepsiszentgyörgyi Tulit Zsombor — egy maroknyi, mindenre elszánt alpinistával együtt, közöttük a román David Neacşuval — január 17-én megmászta az Antarktisz legmagasabb hegycsúcsát, a 4897 méteres Mt. Vinsont. A Nortland Antarktisz-expedíció a Szé­kelyek a magasban expedíciósorozat része volt, amelynek célja a ,,big seven" elérése, azaz hét földrész hét legmagasabb csúcsának meghódítása.
2009-02-09: Sport - x:

Tisztes helytállás a cél (Autósport) — Áros Károly

Szinte egyszerre érkeztünk Szabó Csongorral a Sonic Motorsport székháza elé. Barátjával és klubtársával, Kolcza Zsigmonddal érkezett. Már-már kiáltottam is volna: Ez már igen, két légy egy csapásra! De lemondtam szándékomról, nem akartam csendháborító lenni. Fedél alá vonulva, azonnal rátértem a tárgyra.