Miközben a kormány júniustól újabb minimálbér-emelést jelentett be, a cursdeguvernare.ro egy elemzéséből kiderül, hogy az elmúlt években mért bérköltség-növekedés mellett jelentősen csökkent a munka termelékenysége. A folyamatok egyértelműen a versenyképesség gyengülését okozzák, de hatással vannak az inflációra is.
Az Eurostat adatai szerint tavaly Romániában a bérköltség nem kevesebb, mint 16,1 százalékkal növekedett az előző esztendőhöz képest, elérve az óránkénti 11 eurót. Ezzel egyébként még mindig Európa sereghajtói közé tartozunk, hozzánk képest csak Bulgáriában volt alacsonyabb a bérköltség (9,3 euró óránként). Ez a mutató az elmúlt hét esztendőben minden uniós országban növekedett (leszámítva a járvány időszakát, amikor stagnált), tavalyra az uniós átlag kevéssel meghaladta a 31 eurót. A növekedés minden közép-európai országban tetten érhető, Magyarországon például egy év alatt csaknem húszszázalékos volt a bérköltség bővülése, tavalyra elérve a 12,8 eurós óránkénti szintet.
A bérköltség-növekedés önmagában a munkavállalók életszínvonalának emelkedését jelentené. Ám mindez akkor lenne egészséges a gazdaságban, ha a munka termelékenysége is hasonló mértékben növekedne, s így nem róna több terhet a vállalatokra. Ez azonban Romániára korántsem jellemző. Az iparban mért munkatermelékenységi növekedés (ezt szokták általánosítani az egész gazdaságra) már 2020-ban több mint négy százalékkal esett vissza, mint egy évvel korábban, s bár a járvány utáni évben százalékos arányban növekedett (mivel a bázis, vagyis az előző évi rendkívül alacsony volt), 2022-től ismét csökkenő tendenciát mutat: tavaly mínusz három százalékot mértek, idénre pedig – két hónapos átlaggal számolva – mínusz 2,1 százalékos változás becsülhető. Vagyis a bérköltség növekedésével és a termelékenység csökkenésével egyre nagyobb teher nehezedik a vállalkozásokra, és általában a versenyképesség csorbul.
A költségvetésre és közvetett úton a reálgazdaságra, illetve a versenyképességre nehezedő nyomás azáltal is növekszik, hogy a közszférában az elmúlt néhány évben jelentős béremelést hajtottak végre, az idénre pedig a költségvetési dolgozók egyes kategóriáinak újabb tízszázalékos emelést terveznek. A versenyszféra pedig nem tud lépést tartani, így egyre csak növekszik a különbség az állami költségvetésből fizetett és a magánszektorban alkalmazott bérek szintje között. Ha pedig a beígért nyugdíjkorrekcióval is számolunk – ami a számítások szerint csaknem hárommillió nyugdíjas számára jelent növekedést –, egyértelművé válik, hogy az állam költségeit egyre nehezebb lesz finanszírozni, ami a költségvetési, illetve a folyó fizetési mérleg hiánya jelentős növekedésében már az első negyedévi adatok alapján – tehát a bejelentett bér- és nyugdíjemelések előtt – tetten érhető. Igaz, a növekvő bérköltségek növekvő költségvetési bevételeket is eredményeznek, főként a munkabért terhelő magas adó- és járulékszint miatt.
