Sepsiszentgyörgy önkormányzata a civil szervezeteket eddig is partnerként, illetve a szociális és egyházi szervezetek stratégiai partnereként kezelte, és mivel új kihívásokkal is szembe kell nézni – mások mellett a lakosság elöregedése Háromszékre, Sepsiszentgyörgyre is igaz –, kiemelten fontos, hogy az elkövetkező években még több hangsúlyt fektessenek a szociális szolgáltatások fejlesztésére, bővítésére. Ezért több célt is megfogalmaztak a szociális szegmenst illetően, melyeket 2030-ig szeretnének megvalósítani – jelentette ki Antal Árpád.

A polgármester Pap Adolffal, a Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi Vezérigazgatóság igazgatójával, korábban a Kovászna Megyei Vöröskereszt segélyszervezet vezetőjével, Makkai Péter református lelkésszel, a Diakónia Keresztyén Alapítvány fogyatékkal élőket segítő részlegének vezetőjével, Székely Róberttel, a Máltai Szeretetszolgálat által működtetett hajléktalanszálló irányítójával, Tischler Ferenccel, a Romániai Máltai Lovagrend főtitkárával, volt alpolgármesterrel közösen, Tóth-Birtan Csaba jelenlegi alpolgármester társaságában tekintette át a szociális szolgáltatások alakulását az elmúlt közel húsz évben. A résztvevők a jövőre vonatkozó elképzelésekről is szót ejtettek.

Antal Árpád szerint a civil szervezetek részvétele nélkül a szociális szolgáltatások nem fejleszthetők érdemben, bebizonyosodott, hogy a szociális és egyházi szervetek jobb gazdái a szociális intézményeknek, mint az állam vagy az önkormányzat. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szociális közpolitikák terén Romániában még mindig komolyak a hiányosságok, sok a probléma, így a szenvedélybetegeké, a gondozó nélküli pszichés betegeké, a hajéktalanoké, a magányos, beteg időseké, a családi erőszak áldozatié vagy a fogyatékkal élőké máig az ország jelentős részén megoldatlan, vagy csak részmegoldások léteznek. Nemrégiben sikerült jó irányba terelni ezt, a központi folyamatokat is egy finanszírozható, fenntartható, a különböző nehézségekkel küzdő emberekre odafigyelő szociális rendszerré-, de ezért helyben is sokat kell tenni. Az is elhangzott, hogy a szociális problémák egy közösségen belül természetes jelenségek, a különböző életciklusok kiszolgáltatottságot is eredményezhetnek, ám a szociális szolgáltatások célja nem az, hogy az intézményekben tartsák a rászoruló embereket (ellentétben az állami rendszerrel), hanem az, hogy lépésről lépésre visszavezessék őket a társadalomba. Az is cél ugyanakkor, hogy segítsen önálló életet élni azoknak, akik saját erőből ezt nem tudják megvalósítani.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy Sepsiszentgyörgy lépéselőnyben van az ország más városaihoz képest, mert időben felismerték, hogy egy asztalhoz kell ültetni a civil szervezeteket, ki kell kérni a véleményüket, és rájuk kell bízni a szociális szolgáltatásokat, feladatokat, az önkormányzat pedig ennek a munkának az anyagi kereteit kell hogy előteremtse amellett, hogy biztosítja a szükséges infrastruktúrát. Az is elhangzott, hogy az elmúlt közel húsz évben az infrastruktúra terén is jelentős előrelépés történt (itt több példát is felsoroltak), ami komoly előnyt jelent, és több terv is létezik, illetve hogy az önkormányzat részéről mindig nyitottságot tapasztaltak a szervezetek. A résztvevők arra is felhívták a figyelmet, hogy az elkövetkező időszakban a társadalmi, életvitelbeli változások nyomán újabb szociális problémákra lehet számítani, de úgy vélik: azzal, hogy Sepsiszentgyörgy a szociális háló segítő rendszerének megerősítése terén jóval korábban lépett, könnyebb lesz ezeket kezelni. A résztvevők részletesen is ismertették, milyen szolgáltatásokat, beruházásokat sikerült megvalósítani. Ezekre a későbbiekben visszatérünk.